Napi Hírek, 1932. február/1

1932-02-09 [0268]

Fejtegetései folyamán rámutat arra, hogy szerinte Franciaország a j ole n hatalma' , mig a jövő a német birodalomé. Nem volna helyes Franciaországgal ellent ét DG kerülni, dc- viszont a mezőgazdaság szempontjából elsőrangú fontossággal bíra germán nyelvterület. Nem lehet tehát olyan megegyezést kötni, amely e ket nagyhatalom bármelyike ellen irányulhatna. Ezután részletesen kritizálja a magyar kormány valutavédclmi intézkedéseit, valamint túlzott iparvédő politikáját. Részletesen kimutatja, hogy cnieek milyen káros hatása van az ország lakosságára. Buchinger Manó sajnálja, hogy Magyarország nem igyekszik a népszövetség köreiben maga iránt rokonszenvet kelteni. Rámutat arra hogy a rendkívüli fontos leszerelési konferencia c-lnöko Henderson. Részletesen kiemeli mindazt, araint Henderson az évek í&yamán a leszerelés érdekében tett. Mog emlékezik Van de rv el de genfi leszerelési beszédéről, amely ben előterjesztette ugy a szakszervezeti internacionálé, mint a második szocialista internacionálé javaslatát. A javaslat a béke .szempontjából semmit sem tart kárhoz a tosabbnak, mint hogy a győztes országokat es a legyőzötteket tartósan kétféle jog szerint bíráljak cl. Külpolitikai holy^ Zetünket logfőkénon jobb belpolitikával lehetne erősíteni. E kettő között szoros összefüggés van. Szorosabb összmüködóst kivan végül Magyarország és szomszédai között » Tiffi*^«--**t M Biró Pál Eckhardt: './válaszolva kimutatja, hogy a kormány felelős• tényc-zd részéről sehol sem hangzottak el tuloptimisztikus nyila t•kozatok. Ellenkezőleg. A kormány minden alkalommal igyekezett a gazdasági helyzet komolyságát lelt írni. Ö is osztja a több oldalról elhangzott azt a nézetet

x hogy Magyarország gazdasági érdekeinek egy nagyobb gazdasági terület létesítése felelne meg. Mint magyar nagyiparos kijelenti, minden áldozatot megér az, hogy a ma yar mezőgazdaság védett területhez jusson. Kérdéseket intéz a kormányhoz egyes balkán államok kereskedelempolitikai intézkedéseit illetőleg. A'clearingszerződéseknek előnyei' nem állnak arányban azoknak hátrányaival. Ezeknek megkötésénél__a legnagyobb óvatosságot ajánlja a kormánynak. \ eWT Kállay Tibor két fontosabb problémára hivja fel a koraány figyelmét, még pedig hazai mezőgazdasági d kkoink áralakulásának és a külfölddel szemben való eladósodottságnak kérdésérc. Osa lakozik Gratz fejtegetéseihez, a válságból való kibontakozás lehetőségeit illetőleg. A naf

a részéről is szükségesnek tartja, hogy az agrár államok Cmüködésének érdese újból napirendre kerüljön. A külfölddel szemben fennálló eladósodásunkkal kapcsolatban részletesen fejtegeti a közeljövő eshetőségeit. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter válaszol EckSardt Tibornak. Teljesen osztja azt a nézetet, nsgy az igazságot minden fenntartás nélkül fel kell az ország népe előtt tárni. A'titkolózásnak amúgy sem volna értaIma , hiszen mindenki ismeri a helyzetet. Pénzügyi természetű kérdéseink végleges megoldása a miniszter szerint osak a nagy európai meg^ldás keretében képzelhető el. Roméli, hogy a tekintetbe jövő hatalmak he fogják látni a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát^ éó olyan megegyezést létesítenek, amelyben Magyarország érdoke i is kielégítésre találnak. Megállapítja, hogy hitelezőink egyes csoportjai még nem látják teljesen tisztán Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetét ós ennek tulajdonítja, hogy meg nom láttak be az adós és hitelezők közötti teljes' m kollaborácio szükségességét. Nem szabad elfelejteni, hogy más körülmények között jöttek létra azok a szerződések, amelyeknek alapján ma a külföldre fizetéseket kell teljesíteni. Senki sem r<5haj|^: fel Magyarországnak a mezőgazdasági tormékek rendkívül súlyos áresését. Itt vis maiorral állunk szemben. Ezután részletesen ismerteti a lefolyt és jelenleg folyamatban levő pénzügyi tárgyalásaink technikai nehézségeit. Nézete szerint sokká könnyebb volna a helyzet, ha minél előbb megalakulna a hitolozók ogy-egy csoportja. /Folyt, köv./