Napi Hírek, 1931. szeptember/2

1931-09-23 [0259]

/A 33-as bizottság ül és e.IV* . folyt--tás./ Mindez vitán felül áll,'de felmerül a kérdés, helyes-e a jövedelmi -".dót az inségadó alapjául venni. Különösen a mezőgazdaság szempontjából teli felvetni ezt P kérdést; mert ott e jövedelmi adó a földadó sulyes tartozéka ?

ypnánt jelentkezik. A mezőgazdák.-:, sok esetbbn kénytelenek vagyonukból edezni a jövedelmi adótartozásukat. Helyteleníti, hogy amikor P. tisztviselők, n föld- és p házvagyon stb. meghozzák a szüksges áldozatokat, akkor « • társulati adó alá eső vállalatuk igénybevételét mellőzik. Ragaszkodik ahhoz, hogy a fundált és rá adózás szempontjából száz százalékig megfogható vagyonnak % terhét *z inség^dóvl k'-ücsolrtVn'csökkentsék, egyidejűleg vegyék igénybe », társulati *dó alá eső vállár tokát. A'kisebb exisztenciákat a szüksógadó kivetésénél feltétlenül kimélni kell. Ezért a létminimumot a szükségedére 3000 pengőben kell megállapítani. Ugyancsak kimélni kell r sok-* gyermekes családokat is. • R*ss^y Karoly nem fogadta, el a jav"slr.t»t és hangoztatta,, ^•gy a jövedelmi ^dó felemelésével nem ^z inségakciót szolgálják, hanem a jövedelemtöbblet -z államháztartás egyensúlyának biztosítására fog szolf

álni. A miniszterelnök mai felszólalásával kapcsolatosan hangsúlyozta, •gy nea volna szabad bántó igazságtalanságok kiküszöbölésénél arra hivatkozni, hegy c kérdés megoldása törvényhozási intézkedésre szorul. Erélyes kézzel kellene belenyúlni ezekbe r kérdésekbe is, amikor p polgárság exis ztenciáját érintő kérdésekbe szintén oly mélyen nyúlnak bele. Helyteleníti, hogy látszólagos jövedelmek alapján r

k rják a polgárságét súlyos terhekkel megróni. Rámutatott ezután arra, hogy nemcsak a n^gyjövedelműeknél, h^nem már az ezer pengőn felüli jövedelmüoknél szó lehet P. látszólagos jövedelem alapján vr 1& megadóztatásról. Ez különféle zaklatásokat tesz lehetővé. Tiltakozik *z ellen a gondolat ellen, hogy a pénzügyi hatóságoknak joga. logyon a polgárok életmódjára vonatkozó kérdőíveket kibocsátani és ezek kitöltésére a polgárságot sulycs szankciók mellett kötelezni. A felhatalmazási törvény alapján nincs joga <x kormánynak uj ;

"datok felvételére. Helyteleníti, hogy az adókivetéseket nem objektív ténykörülmények -lapján, hanem . • v>. látszatok ^lapján kívánják végrehajtani. Az ilyen felfogás ár ványro jutása nom volna egyéb, mint visszaidézése a Bach-korsz'-kboli finn ncrondszernek. Wolff Karolj rámutatott arra, hogy az anspl eseményekből és. a külföldi kölcsönök lehetőségének 8 megnehezüléséből azt a következtetést kell levonni, hegy saját erőnkből kell a válságot enyhítenünk. ..' '•• • » ít ' :

m Meg is fogunk birkózni a nehézségekkel, mert egy nemzetet f

szdasági válság* réven sem Jehet megsemmisíteni. Sajnálatosnak tartja, hogy is ztenkus hangulat ütötte fel fejet ás meddő kritikák hangzanék el, de konkrét tervek a megoldásra nem hallhatók. Pesszimizmussal nem lehet építeni. Helyesebb lett volna előbb a gazdsságl élet fellendítésére vonatkozó intézkedéseket megtenni ós csak azután ' "... a bizottság elé hozni az adóemeléseket. Attól'tsrt. hogy a vslutakrizist az export utján nem tudjuk megoldani, mert az árunak áru ellenében való kicserélése kezd előtérbe lépni. A jövedelmi adó emelését szükségesnek tartja; eÉkölcsi lehetetlenség a tehetősebb társadalmi osztályokat mentesíteni az áldozatoktól, smikor az alkalmazottak fizetését leszállították. /Folyt, köv./