Napi Hírek, 1931. április/1
1931-04-09 [0248]
kz ügyvédi kérdéssel kapcsolatban ránutat nrrn, hogy a földbirtokrcndozesi eljárás során igen sok tánadás érte az ügyvedekot,. Ugy látja, hogy az OFB ügyeivel való foglalkozás lassankint kicsúszik az igazságügyninisz t ér íun,hatásköréből .Kéri a niniszturt, hogy a kapcsolatot a log•nagyobb mértékben tartsa nog a f öldbirtokrcndezesscl ós a földhitellel kapcsolatos kérdésekkel is. Sokorópátkai Szr.bo István elfogadj?. Farka,s Istvánnak álláspontját a sajtószabadság és az esküdt szik v is szaállitása tekintetében: legyen sajtószabadság Deák Ferenc szellemében,, hogyt.i. hazudni nem szabad, aki azonban ez ellen vét, azt büntessék meg. áni az emigránsokat illeti, ezeknek joguk van hazajönni és itt igazukat bizonyitani. A magyar biróság egészen biztosan nem fog ártatlanokat büntetni. A hitbizonányok reformját nem tartja iddszörünok a nú viszonyok között, nert ^z igy felszabaduló földakot ma a kisgazdák non szerezhetnek nog és igy özek a nagy uradalmak csak gazdát cserélnének, i költségvetést elfogadja.. Sokorópátkai Szabó István felszólalása után,'minthogy több felszólaló nem volt, az elnök az általános vitát bezárta. 'Zsitvay Tibor igazságügyminiszter válaszolt ezután a felszólalásokra, Farkas István azt mondotta, hogy a konszolidáoió még nem állt teljesen helyre, mert az esküdtszék nincs meg és a sajtóban rendkívüli jogszabályok vannak érvényben. Helyes az a megállapítása, hogy a miniszter a normális jogrend tekintetébén igyekezzék a maga befolyását érvényesíteni, ez azonban nem jelenti azt', 1 mintha a mai viszonyok között már elérkezett volna az az idő, amikor az esküdtszék kérdésével foglalkozni lehet. Az esküdtszék intézménye az európai kontinensen válsággal, küzd, mindenütt olyan jelenség tapasztalható, amely az esküdV sz; ék intézményének talajvesztettségére kiutat. A pár év előtt tartott jogászkongresszus maga sem a régi formában képzelte el az esküdtszék visszaáLlitását, hanem ezt az intézményt mint kisegítő intézményt reform alá kívánta venni. Foglalkozott a kérdéssel és nem zárkózik el azelől; hogy valami megoldást keressen, sőt, amennyiben a sajtójogi törvény reformja nyilvánosság elé kerül, bizonyitani fogja, hogy a törvénytervezetben szó van arról, hogy az esküdtszék intézményét pótló valamilyen ujabb bíráskodási rendszer bevezettessék. Az esküdtszéki intézmény normális viszonyok között vált be ebben az országban, 1 de megbízhatatlanná vált, mihelyt a közvélemény lelki nyugalma megzavartatott. Ami a sajtójog kérdését illeti,' a fennálló egyes rendkívüli rendelkezések nem alkalmasak arra, L hogy a sajtószabadságot korlátozzák," legfeljebb osak annyiban; hogy uj sajtótermékek keletkezésére engedély szükséges, ós bizony«s egészen súlyos esetekben a kolportázs jog és a lap megjelenése is elvonható, ettől eltekintve azonban a sajtó normális keretben kifejtheti szabad működését. Aki a büntető törvénykönyvbe neim ütközik bele, annak nem kell aggodalmaskodnia, vájjon gondolatait szabadon terjesztheti-e^ A sajtószabadság nem jelenti sehol a büntetendő cselekmény elkövetésere való szabadságot, aki tehát a mai sajtószabadság keretében nem tudja kiélni a maga céljait,' arról fel kell tételezni; hogy a büntetőtörvényekben találja az igazi akadályt és nem a sajtójogi szabályokban, Tiltakozik ama feltevés ellen,'mintha a Népszavával szemben különleges utasítások volnának érvényben. Soha nem adott utasítást egyetlen sajtótermékkel szemben való különleges eljárásra; az ügyészség tőle csak egyetlen utasítást kapott, hogy lelkiismeretesen és alaposan járjon el minden sajtótermék elbírálásánál. /Pnlvt. köv* /
