Napi Hírek, 1931. április/1

1931-04-09 [0248]

Speoiália utasitást nem szokott adni, pedig ez az utasitási joga megvan, és'többször olyan panaszokat is hallott, hogy ezzel a jogával nem eléggé él. Visszaútasitja Várnainak azt a hurkolt megjegyzését, hogy amennyiben mód van rá, hasson közre mint igazságügyminiszter, hogy a Népszavával szemben más eljárás követtessék. Téves az a feltevés, hogy ebben a kérdésbenbárki, bármiféle hatást |pyakorolhatna. A felelősséget tiszta öntudattal vállalj^a, mert tőle legtávolabb áll az az érzés, hogy a gyűlölet vezesse. Minden törekvése az, hogy a gyűlölködés szelleme, mint eddiig, ugy ezentúl se férkőzhessek be az igazság csarnokába. A magyar igazságszolgáltatás nem ismeri a gyűlöletet, azt az aljas' tulajdonságot, amely a jog eszméjével épen ellentétes póluson jelentkezik, Farkán István azt mondotta, hogy a szocializmus más módszerekkel dolgozik, mint a mai társadalom. Ezek a más móv.szerek azonban csak akkor szerezhetnek "becsületet egy irányzatnak, ha azok beleilleszkednek a törvény keretébe. Ha beleütköznek, üldöztetni fognak, mert a törvény ugy kivánia. Majd igy folytatta a miniszteri &zt mondotta Várnai képviselőtársam, hogy Z dtvaytól Zeitvayig tekinti a dolgot ós az ón boldogult emlékű édesapámat, akit ő ma jé oirónak, igazságszerető embernek nevez, állitotta szembe velem, akire nézve az üldözési mánia jelenségeit ismeri fel. Sármilyen formában állitott hasonlatba az édesapámmal, köszönettel veszem annál is inkább, mert hiszen arról a bizonyos jó biróról és igazságszerető emberről, amikor'még a birói székben ült, a Népszava mint a vén hóhérról emlékezett meg. Én megtanultam attól az öregebb Zsitvaytól,'hogy ezen nem felháborodni, nem gyülölségre kelni, hanem mosolyogni kell, mert az ilyen kritika a vádlottól származik, attól, aki nem tud felemelkedni a tárgyilagos igazságig és én meg vagyok nyugodva ebben a pillanatban, amikor üldözési mániával vádolnak meg, mert a tisztelt képviselőtársam annyira össze van forrva a Népszavával; hogy ez a kijelentés is íoltaképen olyan, mintha a vádlottól való MO Ina. t

f Majd az amnesztia kérdésére tért át a miniszter, amely am^esztiáljaa-i sehol a világon bőkeZübb amnesztia nem volt* Ezen tulmenni a mai viszonyok között nem lebet. Az amnesztia, helyesebben az egyéni kegyelmezés mindig nyitva lesz, de vannak olyan jelenségek, amelyek arra utalnak, hogy sokan visszaéltek visszaszerzett szabadságukkal, A közeljövőben nem látja lehetőségét, hogy ujabb, szélesebbkörü gesztust tehessen a kormányzat. Elismeri, hogy a munkasbiztositási biroság munka.anyaga megduzzadt és már sürgős az intézkedés. Kétirányú intézkedést szándékozik tenni. Az egyik a raunkásbiztositási biráskodási eljárást reformálja, de biztositani kívánja, azt is, hogy ezeket a különbirőságokat beolvaszthassa a rendes biroság keretébe," amely esetben a birói függetlenség kérdésének érintése nélkül ugyanazon birói testületből kirendelhet ők az ilyen tanácsokba a birák. Miután husz évvel ezelóYt az állami munkásbiztosit# hival birói osztályánál működött, egyéni kötelességének tartja, hog a kér^fdésseí behatóan foglalkozzék és a kezel jövőben törvényjavaslattal szándékozik a Ház elé jönni. /Folyt, köv./