Napi Hírek, 1931. március/1
1931-03-14 [0246]
A "Ruhrkonfliktus idején Olaszország Nagybritanniával együttműködött a bekéltető akcióban. Mussolini az 1923-ban Spanyolországgal kötött barátsági- és semlegességi szerződéssel megkezdte a barátsági szerződések politikai akciót, amely véget vet a győztesek és legyőzöttek szétválasztásának; ami ellentétes az emberiességgel és a józan ésszel. Anélkül, hogy elvi kérdésekben állást foglalna.Oiaszország 1923-ban helyreállította öroszorazághofc való viszonyát. Az adriai huzavonákban Mussolini a békés szándéknak a legszebb példáját adta, amely valóban más fogadtatást és jobb sorsot érdemelne. 1925-ben Mussolini Nagybritanniával együtt aláirta a locarnoi szerződést, mint az első fontos lépést a francia-német kibékülés felé. 1926-ban Olaszország garantálta Albánia függetlenségét és normális fejlődését, amelynek fennállását a szerződések csak hiányosan biztosították. 0 aszország részvétel* a^Nemzetek Szövetsége munkájában Európa újjáépítésének megoldására irányul, védelmezi magát az intézményt mintanemzetkozi igazságosság fórumát. Miután csatlakozott a hágai bíróság igénybevételéről szóló fakultatív záradékhoz ós a pénzügyi segélyezésről szóló egyezményhez, Mussolini utasítást adott az általános döntőbíráskodásról szóló acte generala-hoz való csatlakozás körülményeinek tanulmányozására. Grandi a továbbiakban hangsúlyozta, hogy milyen nagy mértékben járult hozzá Olaszország a leszerelési gondolat előrehaladásához. Olaszország szempontjából a leszerelés a biztonság és a gazdasági együttműködés problémájának egyetemes megoldását jelenti. Ennek az együttműködésnek az a célja, hogy az európai államok szorosabb szolidaritásával enyhítse a gazdasági válság sújtotta országok helyzetét. A béke problémája lényegében egységes. A világ ritkán ment keresztül ilyen nagykiterjedésű válságon és ritkán érezte ugy mint most a történelmi erők akcióját, amelyek nyilt tL» madást intéznek a mozdulatlanság illúzió;a ellen, amellyel azt hiszik, hogy egy adott pillanatban egyszersmindenkorrá meg lehet határozni a népek életet. - Senki sem lát a politikai es gazdasági válság mélyére, ameiy csáupán a háború arányainak ismeretével tekinthető át. /folyt.köv./ • • 4.-V- ,~U : > B e J \ ^marc iu.s 14. /lolíí/ A birodalmi munkaügyi minisztérium költségvetési vitájánál Stegerrwald dr. munkaügyi miniszterTcifejteUe. hogy a munkanélküliség Llröásének megoldása minden kormány legsurgosebo feladata. A megoldásra*varo problémáit közül azonban nem egyedül a munfenelkuliség kérdése fontos, hanem ép oly sürrősen meg kell oldani a mmikanelkülibizíositásk, a rokkántbiztositás^érdesét, valamint a többi rourkasproolemat is. ihhez azonban nemcsak az állami biztosítóintézeteknek, hanem a munkásoknak is áldozattal kell hozzájárulniuk. 1 ' M { n ^h 3 külföldi munkások kizárását illeti, ezeket nem lehet egyik eyrol a másikra teljesen kitiltani, a birodalmi kormány azonb-n minden eszközt meg fog ragadni, hogy a külföldi munkások számát a lehetőséghez merten csökkentse. /MTI/ 6
