Napi Hírek, 1931. március/1
1931-03-12 [0246]
/Kettős ünnepség Szögeden, I.folytatás./ - Ariikor a nagy árviz elöntötte Szegedet - folytatta beszédét a főispán -, őseink ott* voltak a gátakon*kart-karba öltve és igyekeztek elhárítani a veszedelmet. Ma. amikor az orosz dunping és a munkanélküliség veszedelme fen; eget bennünket, amikor már-már ug- erzi a magyar társadalon, hog" nen birja tovább és összeroppantás előtt áll, na megint összehozott bennünket az együttműködésre való hajlandóság, a nagy Összefogásra való vágy. íme,itt vagy/mk szegények es gazdagok, ki sinyek es nagyok egyaránt, hogy ni ékezzünk és emlékeinkből merítsünk erőt a jövő küzdelenre^ - De nemcsak az emlékezésnek ünnege ez - folytatta beszedet dr.' Aigner Károly ftfispaáÉi kultuszminiszter fele fordulva -, hanem a megbecsülésnek, a szeretetnek is, amellyel IJagyneltóságod szenélyét körülveszi Szeged város egész társadalma es egész közj'nse~e. Boldog \. • vagyok, hogy ezt nemcsak szavakkal juttatom kifejezésre, hanen hogy itt látom a szegényeket és gazdagokat, kicsinyeket és nagyokat egyaránt. Szeged varos egész társadalmát, amint Nagyméltóságodtői v?r ják a negváltás szavát. Hatalnas tapsvihar követte a főispán beszedet, amelyre azonnal válaszolt Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: - Anikor közeledik a tavasz, ébredezik az emberi,101 ok is, nagyon súlyos viszonyok ellenerő is ébredezik az ünneplósi kedv # A magyar nemzet is tavaszra tette három ünnopét. Talán ná^csak az öregebbek enlékeznok közülünk arra, hog^ n gprőoáltak az országban egy ünnepet csinálni: az április 11.-ét. ázzál akarták ellensúlyozni a nárcius 15.-ét. Törvénvt is csináltak, fel is húzták a nonzeti lobogót a középületekre, do ezzel azután ki is merült ninden, ami zen a napon f ' történt. így tehát sem a törvény szavával, sem semminemű hatósági intézkedés ékkel ünnepet, nemzeti ünnepet nogai^pitani n-n lAet. Az csak nenzoti lel okból fakadhat. Csak azok az ünnepek válnak igazán n^o- zetiva, anelvokot a nemzőtök lcgszólos bb rétegei nagukenak vallanak. ípjáLis ll.-e"t:hát ni: t ünnep nen vert gyök ret a magyar nonzet lelkében. Azután - ós ezt a fiatalabbak is tudják - kísérletek történtek nájus elsejének negünncplésére is. ^z som bizonyult sikeres ünnepnek, nort keltté akarta választani az egységes nonzetot, külön ak rta választani a fizikai nunkáaokot. a nonzet többi nunkásától. h nai időkben non is tűrhetünk a n.nzet kebelében mást.mint nunká enbert, Non lehetett tehv.t ünnep a nás'jus elseje sen. nort hiányzott belülo az egész nonzetet átfogó egység gondolata. Azok a pontok, anolyekot a nárciusi if jak a«/rtvaz emlékezetos március 15.-én felállítottak, azóta neg is valósultak. Ausztriától is elváltunk és ezért a nárcius 15,-e neg sen lett • puszta negenlékezőünnep, aféle centenárium, ahol a nultak eseményeit nondjak el újra ós frissítik fel az emlékezetben. Nen ilyen centenáriumi visszaemlékezés ez,'hanen. eleven nenzeti ünnep, nort tartalma, a lelke:a nenzeti gondolat, •, • -Megváltoztak az idők, a már^ciusi ifjak követelményei is valóra váltak ós Ausztriával is fölbomlott a viszony., (ajinj^ o**f*r ideién a nagyar nemzet óhajtotta/De a nenzeti erzes es a nemzeti gondolat a régi naradt. csak a célok változ/tak neg. Nagynagyarországonmegvolt a területi integritás ós őrködtünk a függetlenségünkbe Ma va- " lanelyes nórtéke negvan a függetlenségnek, bár lefegyverzett nenzetet'egészen függetlennek nevezni nen lehet,de na nincs neg a területi epseg* /Polvt,kov./
