Napi Hírek, 1931. március/1
1931-03-12 [0246]
/Kettős ünnep Szegeden. II. folytatás./ - Könnyű módja lenne a hazafiságnak az, hogy ünnepélyes alkáLmakkor elnondáSk, hogy "Nen, nen soha ... , vagy elénekelnénk "Hiszek Magyarország fel toldásában]". Hogy ezeket az érzéseket ápoljuk önmagunkban, cselekednünkkell. • .ricsaj külön alkalmakkor, hanem crclekednünk kell mindennap. Munkai* ét eget munkaretegre rakva, osak igy erősíthetjük meg a nemzetet , , hogy kepés legyen a n mzoti nagy célok nogvalositásara. Beszéde további során a kultuszminiszter f. Ivototte azt a kérdést hogy mi a tartalma/ az alföldi gondolatnak? ' - Az Alföld gondolatában a^iagyar ncazot mélységes tragikuma rejlik, Ani gsapás ezt az országot érte, az nind az Alföldet rontotta és annak népén taposott végig. Az elmúlt időkben a politikai helyzet mindig olyan volt^ hogy a magyar nemzőt nem tette jóva azt, amit a'sors" • az Alföld ellen vetett', *z a nagy darab föld nom kapta meg azt a lehetőséget,' hogy ugy fejlődjék, mint ahogy azt fiainak hazaszeretete nogérdcnjlte.^Az iskolákat^ a vasutakat, a közmüveket és egyéb létesitnén^eket elvitték a nemzetiségi vidékéire /vagy Bu a pestre s ennek az Alföldnek nem jutott ki az, amire szüksége lett volna. Voltak akkor hypokrita ' emberek, akik megbotránkoztak azon, hogy az Alföldön a műveltség és a gaz-" dagság nem ájLl azon a fokon, mint egyebütt. Hogy is állhatott volna, ha nen történt megls kormányhatóság részéről az, amire az Alföld népe joggal igényt tar ihatott, A magyar nenzetnek^és annak szerves tt formáiánaK: a magyar ' államnak kötelessége pótolni és jóvátenni azt a történelmi igazságtalanságot, amely avultban az Alfölddel történt, s megmenteni művelődési és ' közgazdasági téren mind ent, ami ennek az országrésznek felvirágoztatásához szükséges. - Egy másik gondolat, amelyet én március 15.-én f^lvetendőnek" tartok: a városi gondolat, a-magyar vidéki városoknak és a> alföldi városokrak tervszerű felkarolása. «z utolsó évtizedbe- kerekeim 700.00C emberrel szaporodott a magyar nép és közeljárunk a 8.700.000 főhöz. Ha azonban azt kutatjuk,^ hogy hova lett ez az ember tömeg, azt látjuk -^int ahogy a néeszánlálás is megállapította -, hogy ezt a tömogpt a vidék non tudta megtartani, ha. on_ ^ / Budapestre ós'főkleg Budapest körnvé kére özönlöttek, úgyhogy á . . /nindonunnon / " naga a főváros es Pestvármegye Magyarország fejlődésében 42 százalékban ?att részt, -A vidékről kiszámit ottak, hogy ott nen volt meg a természetes'szaporodás, s amikor kutatták a születési felesleget, az nem volt mog. Kivándorolni azonban nem lehető tt és ez^az enb.rtómeg itt nyüzsög maradék-országunkban, de mind a központ felé sietett, izen a téren kivefel crak a háron^nagy egyoteni varos: -Szöged, Dobroc n és Pécs volt, amely városoknak kielégítő volt a fejlődése. Szeged olátc a 135.000 lelket, és ha tekintetbe vesszük a városhoz tartozó környéket is, kitűnik^ hogy 168.000 ember lakik itt összetömörülve, egyetlen t rul: ten. Ez már külföldi fogalmak szerint is nagyváros és ha ni jólétet és műveltséget viszünk bele ebbe az enbertömegbe, akkor a legszebb fejlődés elé nézhetünk, - Talán emlék ;znek önök Rákosi Jenőnek arra a mondására,hogy amikor már 21 .millió lakosa volt a háború előtt Magyarországnak, akkor Rákosi Jenő életrehivta a 30 millió magyar eszményéi. Eszmények nélkül a nemzetek nem élhetnek. Fékünk életre kell hívni azt az eszményt, hogy ez a nertönog, amely Szegeden él, tiz év platt 200.000 emberre fog felszaporodni. /Folyt .köv./
