Napi Hírek, 1931. február/2

1931-02-28 [0245]

§ B é k é sc saba, február 28* A gyulai törvényszék két sajtépert tárgyalt ma délután. Az egyiké* Bethlen István gróf miniszterelnök^ a másikáé pedig a kormány serelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt indították. Az elsőben Lustig Géza dr. békéscsabai ügyvéd, a másodikban pedig'ifj. Megyeri Sándor békési kisgazda állt mint vádlott a törvényszék elótt. Délután 3 órakor nyitotta meg j főtárgyalást Ungváry János tanácselnök. Rajta kívül a tanácsban helyetioglalt Kuliczy Béla dr. és Vályi Nagy István dr. A vádat. Tompa Béla dr, elnök és Schröaer Gábor dr. királyi ügyész képviselték. Elsőnek a Lustig Géza dr. elleni bűnügyet tárgyalta a bíróság. A vádirat szerint az Alföld cimü békéscssbai napilap mult'évi szeptember 14.-i számában "Genfi kaleidoszkóp" címmel cikk jelent meg, amely a miniszterelnökről becsületsértő és rágalmazó kifejezéseket tartalmazott. A többi között azt állítja, hogy egy parányi ország miniszterelnöke a genfi boszorkánykonyha üstje mellett csak 8 maga pecsenyéjét óhajtja megsütni. Célja nem lehet egyéb, mint a teritett asztalról egy morzsát felszedni, magyarán szólva egy kis kölcsönt megkap&ritani. Nem hiába származik Erdélyből a miniszterelnök, de őrá is jillik a furfangos székely szillogizmus: "Akár hoz, akár vis?, más bánja meg". Mi ezt az ellentmondást ugy fordítanod, hogy akár hoz Bethlen, skár nem. mindig, visz,valamit; egy keveset az ország vagyonából, amit. ha kell, nem lesz refít elzálogosítani, s egy ke-, vesét sz ország becsületéből, amit, ha kell, nem lesz rest megtépázni, Lju> A vádirat felolvasása után az elnök ismerteti a miniszterelnöki felhatalmazást. A vádlott kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. A miniszterelnököt személyében nem akarta bántani, cikkében nincs tényállítás, de mentségére semmit sem kivan felhozni.Bocsánatot kérni nem hríj.irndó. Ezután Schrödor Gábor dr. ügyész mondotta el vádbeszédét. Mindenekelőtt az sl?ttomósan terjedő rágalmak káros hatásairól beszélt, amp

1 ellen alig van védekezés. Minthogy az emberek mindig szivesebben hiszik el a rosszat, mint a jót és/a .rágalmaknak semmi alapja sincs sa rágalmazót meg is büntetik, valami raindfk marad a gyanúsítotton. Ugy gondollak az emberek, hogy nem zörög a haraszt, na nem fuj ja a szél. Aybecsiilet sértés és rágalmazás. , amit sajtó utján követnek el, mert ezek évek, sót évtizedek után is éreztetik hatásuk t. A sajtó nagyhatalom; nemes célok szolgálatában sok jót tehet, de sok rosszat is - ha igy akarja. Sorra veszi az inkriminált cikk sértő tényállításait, a.ie|yok Bethlen István grófot valósággal hazaárulóként tüntetik fel. Súlyosbító körülménynek kéri tekinteni a vádlott naga 'műveltségét s a sértett nagy érdemeit, amelyeket nagy vonásokban felsonyl. Ezután a Bethlen-család kiváló tagifit omliti meg s vázolja azok érdemeit, idézve a család jelmondatát: M

Pama_nonesta". A vádlott épen [ez

t a tisztességes, becsületes hírnevét ak>• rtaf" csJT

á^náFl meggyalázni. Rámutatott arra. nógy£Z" a lappéldány usehorszagna is kikerült es ott is közkézen forog. Enyhítcjkörülményt nom tud mást felhozni, mint a vádlott büntetlen előéletét. Szigorú büntetést kér. /ha fy^vtyvaaw Utána a vádlott a zárószó jogán mégegyszer felszólal s hivatkozik Apponyi Albert grof és Gaál Gas^ton bírálataira, akik Bethlen,István gróf több ténykedését sokszor és élesen elitélték. Igazságos és méltányos ítéletet kér. A bíróság ezután tanácskozásra vonault vissza s egyórai tanácskozás után a törvényszék kihirdette Ítéletét, amely szerintLustig Géza dr. bűnös a rágalmazás vétségébon s ezért nyclchonepi fogházra itéli

f Az ítéletet jogerőre emelkedése után az ügyvédi kamarának kiadni rendeli. /folyt, köv,/