Napi Hírek, 1930. május/1
1930-05-06 [0226]
/A párisi egyezményekről szőlő törvényjavaslat II. folytatása/ 1931-ben és 1932-ben Franciaország 400,000 és Olaszország szintén 400,000 aranykoronát fizet bc ebbe az alapba, 1933-től 1944-ig Anglia 827.528, Franciaország 1,680,000 és Olaszország 1,630.112 aranykoronát folyósít az alap részére. 1944-től 1967-ig Anglia 579.269, Franciaország 1,340,000 és Olaszország 1,260,027 aranykorona befizetésére kötelezte magát. A 3.-8, cikkek az alap részire kibocsátandó 4 fo-os kötvényekről és az alap szervezetéről és működéséről szólnak. A 9, és 10. t cikk Románia és Jugoszlávia befizetését szabályozza, A 11,-19, cikkek a csehszlovák agrárreformra vonatkozólag különleges rendelkezéseket tartalmaznak. Az egyezménynek eme részei a magyar w földtulajdonosokat négy osztályba sorozzák, megállapít iák a holdanként fizetendő kisajátítási átlagárat, továbbá meghatározzák a kisajátítható földmennyiség 1 egf el söUha tárát, A 20. cikk külön tartalékalapról rendelkezik, amely Franciaország és Olaszország befizetéseiből jön létre. Ennek a_ .eága 13 millió aranykorona.; ÍSP^^i A 22. és utolsó cikk az egyezményt a hágai állandó bíróság védelme alá helyezi. A harmadik egyezménynek első mellékleteként /A/ a magyar delegáció Hágában benyújtott emlékirata szerepel, amely részletesen ismerteti a román, jugoszláv, osehszlovák földreform folyamán kisajátított magyar birtokok kiterjedését és értékét. A második /S/ melléklet azt a megegyezést tartalmazza, amely Magyarország, Franciaország és Olaszország között a tartalékagráralapba történendő befizetés és az alap felhasználása ügyébenjött létre. Az egyezmény kimondja, hogy Franciaország és Olaszország 1933-tól 1944-ig évente 326,000, 1944-től 1967-ig pedig évente 545,291 aranykoronát fizet be az.alapba. Az alap célja, hogy Csehszlovákiának fizetési kötelezettségei teljesítésében bizonyos esetekben segítségére legyén. •. A negyedik egyezmény a "JV'-alapról szól. Ez nem kerül a magyar tőr vényhozás elé, mert az egyezményt Franciaország, Anglia, Olaszország, Ecmánia^ Csehszlovákia és Jugoszlávia 'kitötték, Magyarország tehát nem szerA párisi megállapodásokhoz függelékként csatolták azokat a leveleket, amelyeket a román, cseh és jugoszláv delegációk intéztek a konferencia elnökéhez. Ezek a levelek részien a Csehszlovákiában fizetendő vagyonadóra és a Csehszlovákia által teljesítendő befizetésekre vonapoznak, részben azokat a jogfenntartásokat tartalmazzák, amelyekkel a.roman, a csehszlovák és a jugoszláv delegáció élt a Habsburg-ház vagyonjogi igényei ügyében. A - kormány a törvénytervezethez csatolta a párisi konferencia 1930 április 28.-án tartott záróülésének jegyzőkönyvét is. A jegyzőkönyv oa^ ben foglalja azokat a re sállap itásokat, amelyeket a konferencia elnöke, továbbá Tituíescu román delegátus, Fotics szerb delegátus, Kayadiasz görög delegátus és a magyar delegátusok hangsúlyoztak. Ezek a megállapítások Ifi vannak dolgozva a törvény indokolásában. Általában elvi kérdésekre és a kisantant-államok befizetéseinek lebonyolítására vonatkoznak. /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ' r K. szekció
