Napi Hírek, 1930. május/1

1930-05-06 [0226]

Megemlítendő a jugoszláv delegátus nyilatkozata, mely szerint a jugoszláv kormány a Tököli- és inge lineum-alapítvány ok, valamint a Julianiskolák kérdésében közvetlen tárgyalásokat akar folytatni a magyar

t

kormánynyal* 4 magyar delegátus azt válaszolta, hogy a magyar kormányban is megvan erre a hajlandóság ugy, amint annakidején azt Hágában is hangsúlyozta, A zárói egyzokönyv a nagyhatalmak jogi természetű nyilatkozatával, a francia és olasz delegátusnak az f,

A

n-alap Kötvényeinek elhelyezésére vonatkozó Ígéretével és Loucheur elnök zárószavával végződik. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR X X X K szekció 1?. 8 v4

1

k

2f?^y

i

.a*

ö

^oy javaslatot beható indokolással látta el. Ez ket részből all: általános és részletes indokolásból. ti a hágai és párisi tárgyalások törtenetet 1928 szeptemberétől kezdve. Időbeli sorrendben mutatja be, miként merült fel először a magyar jóvátételi, később a békeszerződésből származó több pénzügyi kéráés végleges megoldásának szükségessége. Pontosan meghatározza a magyar kormány álláspontját a hosszú hónapokon at tartó tárgyalások minden fázisában. Rámutat arra, hogy az országgyűlés előtt is hangsúlyozott tárgyalási alapelvek sohasem változtak meg es végül merleget állit fel, mily mértékben sikerült azokat az adott körülmények között érvényre juttatni. Adatokkal bizonyítja az indokolás, hogy nem a magyar kormány akarta a tárgyalások folyamán a magyar állampolgároknak a vegyes döntőbíróság előtt érvényesített igényeit a magyar államot árdeklő pénzügyi kérdésekkel egyidejűleg targyaltaim, hanem, hogy ez a kormányon kívül fekvő okokból, súlyos politikai nyomás alatt történt. A magyar kormány erőfeszítései ez ellen az összekapcsolás ellen annyiban jártak sikerrel, hogy az állam-pénzügyi kérdéseket a vegyes döntőbíróság előtt érvényesített nerp.k kérdésétől függetlenül és külön egyezményben oldották meg. Sikerült a magyar kormánynak a vele szemben álló hitelező hatalmakat meggyőznie arról, hogy Magyarország nem tud és nem köteles több jóvátételt fizetni, mint amennyit pénzügyi rekonstrukciója alkalmával vállalt. Elérte azt is, hogy többi . függő kötelezettségeit nem országonként > hanem át alany szeruleg rendezzék. Az indokolás ezután részletesen felsorolja azokat a terheket, amelyektől a magyar állam a párisi egyezmény következtében megszabadult, még pedig a./ alatt ismerteti r magyar állammal szemben jóvátétel címén_ támasztott és most megszűnt követeléseket, b./ blatt pedig azokat sorolja fel, melyek Magyarországot a fegyverszüneti, a trianoni és más. ezt kiegészítő szerződésekből kifolyólag terhelték, de amelyeket most rendeztek. A részletes indokolás a törvényjavaslat minden egyes cikke létrejöttének körülményeit ismerteti. Megadja a cikkek teljes mpgyarázrtát és bemutatja, miként fognak azok a jövőben működni. Az első egyezménynél felsorolja azokat a nagy horderejű előnyöket, amelyeket a magyar államnak sikerült elérnie, akár azáltal

% hogy visszanyerte teljes pénzügyi szuverenitását

? akár pedig ama körülmeny folytán, hogy sikerült igen súlyos fenyegető pénzügyi kötelezettségektől megszabadulnia, l^vi^if Pontosan felsorolja azokat az ellenszolgáltptásókat is, amelyeket az előnyök "fejében vállrlm kellett. A második ós harmadik egyezményt, mely a békeszerződés 250.cikke alapján magyar állnapolgárok által Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia ellen megindított ^és még megindítható agr írperekkel, a hozandó ítéletekkel és ezek kielégítésének módozataival foglalkozik, együtt tárgyal ja^az indokolás,^azok a legszorosabban összefüggnek_ egymással