Napi Hírek, 1929. november/2

1929-11-29 [0215]

§ AyTérképmüvek jegyzéke cimen, most adta ki az Állami Térképén szet legújabb árjegyzékét. A íegyzék-a kiadványok száraz felsorolása helyett - tanulságos részletességgel tájékoztat a térkéobeszerzéssel, kapcsolatos minden tudnivalóról, -Részlegesen ismerteti a hivatalos helyszínrajzi térképtet, közli ezek lapbeosztását, az egyes lapok helvGf?inelési és kiadási adatait, az eladási helyeket, árakat stb. Hasonló részletességgel tájékoztat az intézet kiadásában megjelent turista-, város-, stb. térképekről^ iskolai atlaszokról, domborművű- «s falitérképekről s egyéb nyomtatványokról is. A jegyzéket a Jánoshegy •» légi fényképe díszíti. UttíA/ A jegyzek" a magyar térképészet iránt egyre nagyobb érdeklődést tanusitd külföld tájékoztatására,, német nyelven is megjelent. Ebben a jegyzékben az intézet saját kiadvánjsm kivűl - minden egyél, jelentős magyar tér» kép sőt számos magyar vonatkozású, aktuális könyv is helyet talált. Ezt a füzetet Epm agyar ország domborművű térképének fénykéné disz i ti - igen hatásosan. Érdeklődőknek a jegyzéket az Állami Térképészet /rBudapest 114. II. Retek utca. 43.:/, - vaJanint főbizományosai: az Eggenberger - könyvkereskedés és Kokai bajos könyvkereskedése, ingyen megküldik; /MTI/ . —.—. ^Bukarestből jelentik: A felirati vita során a képviselőházban Hegedűs Sándor magyarpárti kénviselő több mint kétórás beszédet tartott. Megemlítette, hogy a közigazgatási reform tárgyalása során Vaj.da belügyminiszter kijelentette, hogy jöhet olyan uj román generáaió, amely eldobhatja magától a gyulafehérvári határozatot, mint valami papárrongyot. Eljött tehát az ideje mondotta Hegedüa - hogy feleljünk arra a kérdésre,vajjon a gyulafehérvári határozatoknak van-e kötelező politikai és erkölcsi erejük, é liberális párt évek éta hangoztatja, hogy a gyulafehérvári határozat meggondolatlan, naiv és az állam egységét veszáaeziető lépés volt. íiz el szemben áll az, hogy a román nép ISo év óta erdéryben mindig követelte, hogy a román népet román nyelv n,, román tisztviselők igazgassár^es követelte az egyház, az iskola és a bíráskodás terén azokat a jogokat, amiket ma kisebb ségi jogoknak nevezünk. Gyulafehérvár mögött tehát 150 esztendős mult állx Foglalkozik Hegedü~5 Nándor az erdélyi románság nemzeti küzdelmeinek kiemelkedő fázisaival, s bebizonyítja, hogy ezekben mindig ugyanaz a szellem nyilatkozott meg,mint,ami Gyulafehervárott utat tört. Igy nem áll meg az a vád, hogy a . gyulafehérvári határozat elsietett igéret lett volna. Hátért ezután Hegedűs Nándor annak a bizonyítására, hogy a E

ulafehérvári rezaluciot nemzetközi diplomáciai meggondolás is diktálta ból a célból, hogy Románia széleskörű kisebbségi jogok Ígéretével mennél előnyösebb békeszerződést érjen el. Vájjon elképzelhető lett volna-e, hogy wilsoni időkben az a nemzet, amely önnállü'állami létre törekedett, ne oíjyan programot adjon a vilánik. amely fedi a népek felszabadulásának jelszavát? Akik a békekonferencia eseményeit ismerik, azok tudják, hogy milyen harc dult a békeszerződés körül és Romániának is mendent meg kellett mozgatnia, hogy megcáfolja azt a felfogást . hogy Románia nem biztosítja a bekebelezett népek gazdasági és nemzeti egzisztenciáját, Részletesen ismerteti azután azokat a tanácskozásokat, amelyek a gyulafehérvárit nemzetgyűlést megelőzték, a román nemzeti párt proklamációji, főleg pedig iü

aniu nyilatkozatait, ameljak mind szilárdan hangoztatták az egész világ/ *, főleg az anyanyelv jogainak respektálását. Sj&iafehérvár tehát joC megfontolt ünnepélyes *• fogadalom /Folytatása következik/ / £jL<yŰt