Napi Hírek, 1929. október/2
1929-10-18 [0213]
P á r i s ,^ október 13. & francia külügyminisztérium hozzájárult az olasz kormánynak ahhoz a kívánságához, hogy a tengerészeti le^serelési értekezlet összeülése előtt a francia es az olasz kormány a tengeri " ' leszerelés kérdésében közvetlen tárgyalásokat kezdjenek egymással./MTI./ \£ö^ffiíto § Hevesi ^ándor dr. ma tartotta-harmadik előadását a londoni ""Kinga^ -"Magyar / rcgényirók ,, cimm el. Előadásában rámutatott arra, hogy a magyar epikai és lirai költészettel egyideJTiüleg a magyar regény fejlődése is hatalmas lendületet vett, épen a nagy/romantikus/" európa^/ mozgalómmal kapcsolatban. Itt elsősorban két regényíró igényel komoly 1'ÍgyeÍmet, Az egyiket a magvar kritika tekintélyes részp a legnagyobb regényírónak tartja, a másik"a legnépszerűbb, akinek tüneményes pályájához fogható alig akad még a világirodalmoban. B két regényíró a regényeknek két típusát fejezi ki - az egyik analitikus lélektani, realista, a másik romantikus kalandos, meseszerű. Az e yik báré Kemény Zsigmond a másik Jékai Mór. Keményt,'aki tudós ; történetiro, essaysta szónok, publicista és regényíró volt egy személyben, sokszer hasonlították össze Balzaccal s mint lélekboncoló aligha áil is alatta. Be mint mindig, a nyugati írónak itt is előnyösebb volt a helyzete. Körülette élt és mozgott az a Páris ; amelyet csak fel kellett dolgoznia. Kemény körül egy félig német varos volt és ha érdekes világot akart, a múltba kellett mennie. Munkáinak nagy része «épen azért történeti regény. De mint realista és lélekboncoló' ő is pesszimista volt s az osztrák elnyomatás éveiben Magyarország olyan regényíró után vágyott, aki őt a multájak és a jövőnek fénylő és idealizált képeivel vigasztalja és emleje. így ez a nagy iró tulajdonképen / soha nem találkozott a nagyközönséggel, amely az ő hátamegett annak az irónak a nyakába borult, aki telekézzel szórta elébe mindazt, ami életszükséglet volt a namzet számára, abban a mostoha korban. (mag yar Jókai a le gs iker eseoot regény iró, a külföldön is, talán a világ legtermékenyebb mesemondóáa. Müvei liO kötetben jelének meg, de ő e-fft? kötetnél is többet irt. Huszonöt nyelvre van lefordítva, s 41 müve jelent meg angolul 119 kiadásban. Irt azonkívül 30 színdarabot, több verset, mint Petőfi egész éj etében. Müvei felölelik az ő életének hatvan esztendejét, a háború előtti Magyarország egész területét és történetét, kiterjednek az egész világra és nemcsak a multat járják be, de átnyúlnak a jövőbe. Verseiben és verses-színdarabjaibftn csak kitűnő verselő, de regényeinek egy részében s némely regényének részleteiben nagy költ®, a leírásnak olyan mestere, aminő kevés akad az egész világon. Legnagyobb költő talán ajtókban a dolgokban, amelyeket sonasem látott és meg nem figyelhetett/"Férfiak és nők gyakran változnak át mulattató bábukká Jókai kezében s a nyugati/életbői gyakran lesz keleti szőnyeg, de oz nem sokat von le értékéaőV /Folytatása következik,/
