Napi Hírek, 1929. október/2
1929-10-18 [0213]
/Hevesi Sándor előadásának folytatása/ Mesélni ugy tud, mint senki más, s a világirodalom legnagyobb rögtönzője. Kelet egyszer magára eszmélt Nyugaton, ami csakis magyar területen történhetett meg, ahol egy keleti-nép el nyugati keretek között s ez az a csoda, melynek Jókai a neve. Gazdagsága olyan tüneményes, hogy nem egyszer még a realitást is felöleli. Rab rtaby cimü regénye á legnagyobb magyar realitás. Magyarország ősi problémájának csudalatosán eleven realizálása. II. József császárnak a kalapos királynak és a magyar nemzetnek harca egy jószándéku, tisztalelkü honboldogitó személyén keresztül, amikor mindenkinek igaza van és senkinek sincs igaza, ahol senki sem győz és mindenki megbukik, csak épen az ország nem. melynek élnie kell s amely élni is fog: ez teljesen ozéchenyin keresztül látott magyar világ és Jókainak egyik legélőbb alkotása. Jókaitól, mint a magyar prózának egyik legnagyobb mesterétől, minden utódja tanult, még azok is akik mesterek lettek. De egy uj mester lehetőségei, más területen voltak, A kiegyezés utáni évtizedekben Magyarország kiábrándult s ennek a kornak sieptikusabb és kritikusabb regényíróra volt szüksége, aki meg is jelent Mikszáth Kálmán személyében. Mikszáth abból az anyagból volt faragva, amelyből külföldön a nagy komédia írók lettek. A rajznak, az aprö novellának olyan mestere, mint a legkitűnőbb oroszok.'A magyar józanság és a magyar humor nem egyszer tetőpontiát éri el nála. k regényíró &ki utána következett s elfoglalta helyét a közönség kegyében ^erczeé Ferenc, a legsokoldalúbb ós a " >. legsikeresebb írok iiözzül való s a magyar színpadon is reformátori munkát végzett. A többi között két olyan regényt irt, amelyek a magyar nemzeti élet legnagyobb problémáit vetik fel s a legősibb kérdéseket hozzák a kgzönség elé a leguiabb köntösben. Ez a két regény élő és égő ilusztrációk a magyar nemzet tragikus történetéből. A'Toganyok"a haza megalapításáról, "Az elet kapuja" a haza elvesztéséről szól ? Szent lstvánról,k akifrfo&f megalapítja az országot és} aki nem tudja megmenteni. A' o magyar regényiradolom különesen ma. nagyon gazdag es változatos, de az ezeréves témák és problémák állandóan visszatérnek. Gyula, október 18, A gyulai törvényszék most tárgyalta Olaáz János pusztaföldvári napszámos bűnügyét, aki az év tavaszán meggyilkolta özvegy Pataki Jánosné ötven éves pusztaföldvári asszonyt es tőle 7l0 pengőt elrabolt. A megtartott főtárgyalás során Olasz János^beismerte tettet, de azzal védekezett, hogy anvja bujtatta fel a gyilkosságra, »z elrabolt pénzt t is anyjának adta át. A törvényszék Olasz Jánost gyilkosság büntette miatt életfogytaniglani fegyházra Ítélte, anyját pedig orgazdaság címen egy évi börtönbüntetéssel sújtotta. Az ítélet ellen ugy az elitéltek, mint az üigyész fellebezést jelentettek be. /MTI/ .—. —. —.
