Napi Hírek, 1929. október/2
1929-10-25 [0213]
/ Külügyi bizottság, III.folytatás./ Mindez azt mutatja, hogy az utódállamok egész úgynevezett demokratikus politikai berendezkedése csak szemfényvesztés és arra irányul, hogy a magyarságot egyszerűen megsemmisítsék. Peyer Kár oly ""szó"! alt fel ezután. - Az újsághírekből azt veszi " ki, hogy román részről olyan ^örekvés mutatkozik, amely az optánsügyhől származó fizetési'kötelezettségeket összeköttetésbe akar ja hozni a' jóvá- ' tétellel. A maga részéről is a leghatározottabban elítéli ezt a törekvést. Nem lehet egy háborús kárt egy sokkal később keletkezett és' nem háborús természetű, hanem pénzügyi- es•agrárreformból előállott'kártérítési követeléssel Összefüggésbe hozni. Ez a szándék esak arra irányul, hogy ezt az ügyet, ,amely regota foglalkoztatja a nemzetközi politikát;- véglegesen eltüntessek. Ugy latia, feogy a sajtó helyesen fogja fel a kérdést és a maga részéről is csatlakozik ehhez az" általános állásfoglaláshoz > Osztja azt a felfogást, hogy külpolitikai kérdésekben eredményesen fellépni cshk akkor leszünk képesek, ha belpolitikánkat is megfelelően átalakítjuk. Olyan változások történtek világszerte, 'amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Ami,a revízió kérdését illeti, a szociáldemokratapárt ebben a kérdésben a népszavazás elvi alapján áll. EgyedüT ez az az alap, amelyre helyezkedni kell es amelyen eredményt is lehet elérni,' Hivatkozik a sziléziai, ksKbaktá az karinthiai,' schleswig-holsteini ós soproni néoszavazásra. A szavazás tisztasága" természetesen biztosítani kell. Megérti azt a felfogást, hogy a revizio'Jiem jelentheti néhány határmenti község t visszacsatolását, lappén ezer' a'revizio tekintetében csak a népszavazás nyu ; t megnvugtató " megoldást. Imert csak a lakosság elhatározása lehet döntő.'Az ország demokratikus átalakítását sürgeti, mert ha"eredményes külpolitikát akarunk folytatni, ki Mell küszöbölnünk a "belpolitikaiam; téren felmerülő ütközőpontokat. Szüksójgesnek tartja a külképviseletek átszervezését, amelyeiméi gazdasági szempontoknak kellene árvényesülniök. Végül az ipari~Váraok kérdésével íoglalkbzott es hangoztatta, hogy e tekintetben mas-állásponton van, mit azok,, akik az ipari vámok leszáll itási t sürgetik. Az ipari vámok leszámlitásB fokozná a munkanélküliséget s egvszersmind csökkentené agrártermékeink beldp fogyasztását. Ezeket a kérdéseket nem lehet ielszavak alapján elintézni, hanem alaposan mog kell fontolni, ho£?y meddig lehet elmenili. Bolya János felszólalásában hangoztatta, tévedés azt~gondolni, ' hogy az államok külpolitikája világnézeti alapon mozog." A külpolitikát mindenütt a nemzeti erdekek szempontjából intézik. A külföldi államoknak nem az a foritos, hogy milyen belpolitikai berendezkedés"van nálunk. Nemzeti erdekek szabnak meg, hogy a külföldi államuk Magyarországgal szemben milyen magatartást tanúsítsanak". Senki sem fog lemondani nemzeti érdekeiről csak lazert, mert Magyarország "'átalakítja belső politikai rendszeret. Annáik, akra magyar nemzeti érdekek érvényesülését kívánja, örülnie kell, >ögy Magyarországnak erős kormánya van, anely a parlamentben nagy toebsegre tápászkodik, Végül gróf Bethlen István miniszterelnök reflektált a felszolalasokraL Azt hiszi, hogy a mai általános európai helyzet nagyon megnehezíti h jóvátétel kérdésének"hatalmi döntésekkel való elintézését. I fejlődés „itánya az volt, hogy a reparáció kórdósét német viszonylatban is fokozatosán-elvonták x a békeszerződésben megállapított tényezők hatalmi szférájába!. /Eo^t .köv./ < F J
