Napi Hírek, 1929. október/2
1929-10-25 [0213]
Aülügyi bizottság, IV. f oly tatás./ A nagyhatalmak^belátták, hogy ezeket a kérdéseket nem lehet hatalmi szóval elintézni s,ezért maguk ültek le^Németországban a tárgyalóasztalhoz a jóvátétel kérdésének,békés elintézésére. Ea arra kerülne a sor, hogy a magyar jóvátétel ügyével megint a jóvátételi bizottságnak kellene íggfria" foglalkoznia,, ez olyan visszaesést jelentene a Briand és Stresemann által inaugurált békés politikában, ma amelyet a világ közvéleménye nehezen értene meg? A külügyminiszter fejtegetései- tiszta képét adták a magyar kormány álláspontjának, amelyet nem lehet merev álláspontnak tekinteni, ha az ország gazdasági helyzetét ós az ennél a kérdésnél irányadó jogi szempontokat figyelembe vesszük.'A magyar álláspont megbirja, sőt megkövetelne-a nyilvánosságot. A kormány is azt óhajtaná,"hogy a jóvátétel körüli' tárgyalásokat nyilvánosan folytassák. Sajnos már a német jóvátételig tárgyalások is szigorúan bizalmas jellegűek voltak és ez az elv érvényesül a most folyó párisi tárgyalásnál is. Ez teszi lehetetlenné,-hogy a magyar kormány a' közvéleményt részletesen tájékoztassa', bár a magyar " álláspont csak nyerne erősségében, ha a közvélemény ismerné azokat az érveket, amelyeket a magyar kormány a tárgyalásoknál érvényesít. Ismételten hangsúlyozza, hogy a magyar kormány "szilárdan kitart 'álláspont ja"'mellett ós nem hajlandó jogosulatlan követeléseket honorálni, Ha a közvélemény csak kissé bizik abban, hogy a magyar kormány kitart álláspontja mellett, akkor a riasztó híresztelések komo'yan nem nyugtalaníthatják gazdasági eletünket. • f Azt,is hangsúlyozni kivánja, hogy az optánsügy ós ehhez hasonló termeszeta mas kártérítési ügyek bevonását a jóvátétel kérdésébe lehetetlennek tartja, mert itt a külföldi államok magánfelekkel állanak szemben, " s a magyar kormánynak magánfelek követeléseiből nincs is joga lemondani, különben felelősséggel tartoznék a"magánfelekkel szemben es kártérítési pereknek tenne ki magát'. A békeszerződés'megváltoztatását jelentené, ha megfősztanákkallampolgárainkát a békeszerződésben^biztositott attól a joguktól, hogy igényeiket a vegyes döntőbíróságok elUt érvényesíthessék; amit a békeszerződés számunkba úgyszólván egyedül előnyként "biztosított. , , ' , Többen kapcsolatba hoztak a külpolitika sikeres folytatásának lehetőséget bizonyos belpolitikaijjátalakulások "^szükségességével. Hangsúlyoznia kell,,hogy felfogása szerint minden magyar embernek az volna az.igazi kötelessége, hogy azt a propagandát, amely Magyar ordzárgot minden logos ok nelkul feudális, reakciós országnak akarja feltüntetni, viszonyainkról adott helyes tájékoztatással ellensúlyozza. A külföldi propaganda előszeretettel hivatkozik éppen magyar közéleti személyiségek olyan nyilatkozataira; amelyek hátrányos színben' tüntetik fel a magyar politikai viszonyokat. Ha az ellenünk irányuló propaganda azzal a jelszóval dolgozik, hogy itt feudalizmus es reakció vanj ezzel szemben azt kell megállapítani, hogy ez egyszerűen nem igaz. Az általános választójog követeleset nem lehet azonosítani az alkotmányosság követelésével. Kossuth bajos liberális politikus volt, igazán diktátora volt az országnak, mégsem nozta be 3c8á8x az általános titkos-választójogot, holott ezt a gondolatot mar előzőleg felvetettek Angliában. Az általános,választójog non liberális, hane m, szociáldemokrata követelés . éSsűjá k^vV '
