Napi Hírek, 1929. október/2
1929-10-25 [0213]
/Külügyi bizottság ülése, II.folytatás./ Kállay Tihor azt fejtegette, hogy szeretné, ha a külpolitikát fokozottabb mértékben állítanák a közgazdasági érdekek szolgálatába/ Szükségesnek tartja, hogy az alkotmányos élet teljességéhez visszatérjünk a rsvizios'ganaolat érdekében"is, mert vonzóerőt a magyarság mindenkor azzal a szervezőerővel gyakorolt^ amely összefogást tudott biztosítani anélkül; hogy a szabadságjogokat egyidejűleg korlátoznia kellett volna. Magyarországot vezető szerep illeti meg a Duna völgyében, de ehhez elsősorban gazdasági erőre és másrészt a népek szimpátiájának megnyerésére van szüksége. Lakatos Gy-ula szintén a jóvátétel kérdésével "foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy jóvátételi számlánknak van"követel"oldala is. Bzen~az oldalon Javunkra írandók mindazok az állami javak, amelyeket az elszakított területekkel^az_utódállamok megszereztek.^Ezeknek a cédáit javaknak az értéke cübu milliárd aranykoronái tesz ki. Ha ezt figyelembe veszszük, akkor Magyarországnak már nem marad fizetni valója. Fölszólalásának indoka tulajdonképpen azokban az újsághírekben van, amelyek szerint a jóvátételi kérdést az optansügyből származó követelésekkel akarják összekapcsolni. Ehhez a'hihetetlennek látszó állásponthoz, amelyet Románia vétett fel, állítólag Jugoszlávia, sot Cehszlovákia is-csatlakozott, noha ennek az-utób•HS SS^^^J^^K 1 .^ 9 ' hz álláspontnak jogr-abszurdi^iLvS^L^/^S^i' ra Sfí hls 5 en magánosok követeléseiről van szó, amelyekkel szemben a magyar állam adósságait nem lehet beszámítani, más^ reszt a Jóvátétel hitelezői csak kicsiny részben az utódállamok, tehát a kompenzáció az összes többi jogosult államok kifejezett beleegyezése nélkül nem is képzelhető el. Jakion ugy értelmezendő az utódállamok állásfoglalása, hogy a magyar jóvátételt mindenesetre oly magas összegben kell megŰ}^l?~l'a^ y 8! za l ?zemben hely maradjon az öpíánsügybőf származó teljes követelés beszámítására? Lehetetlennekctartja, hogy az optánsügyben erdekeit magánszemélyek jogos igényeit amelyek a vegyes" dontőbíróságoknál, de magánál a Népszövetségnél is kétségtelenné váltak, egy politikai sakkhúzással megseiamisitsék. , ; f ^Kenóz Béla a;jóvátétel döntő jelentőségű kérdése mellett rá akarja irányítani a figyelmet arra, hogy az úgynevezett utódállamok a kisebbségi; jogvédelem biztosítása elleneben kaptak meg a nekik juttatott óriási területeket. Ezzel szénben tudjuk,, hogy ezeket a kisebbségvédelmi szerződéseket állandóan lábbal tiporjak. Akik nálunk demokráciát követelnek, gondoljak meg, hogy abban, amit az utódállamok részéről tapasztalunk, kifejezésre ^jut.az igazi antidjmokráoia. Mig Csehországban minden 20,000 cseh lakosra jut egy képviselő, addig a felvidéken csak minden 36,000 emberre. Az utódallamok bevallott célja a kisebbségek beolvas;tásá. Az . is jellemző az utódállamok eljárására, hogy szabályszerűen láttamozott útlevéllel területükre utazó magyar állampolgárokat letartóztatnak, ós ^IS^^JíS^S iíxSNW*' ? * aT h ái sóbányába küldik kényszermunkára, ügy la .szikráz utódallamok a területükön elő magyar kisebbségek beolvasztásának eredményeivel sincsenek megelégedve/ -mert legutóbb meg nem cafo^ .• hírek jelentek meg arról, hogy a'román kormány 20Ö0 székely csaladot telepített ki Hondurasba. /Folyt.köv./
