Napi Hírek, 1929. augusztus/2

1929-08-29 [0209]

/ Apponyi genfi beszédének első folytatása./ Nem'tesz egyebet, mint felhívja a 71 lág fi gye Imát egy bajosan vitaható igazságra, nevezetesen arra, hogy a világ békéjének biztosítására legalább annyira fontos minden lehető módon kiküszöbölni az összeütközések okait, mint azok megoldását előkészíteni. Ennélfogva a Kellogg-paktumnál kezdeményezett politika csak akkor lesz teljes, ha mind. a^két emiitett értelemben tevékenykedik. Ennek az összképnek keretébe kivánom helyezni mindazt, ami mondanivalóm van arról a témáról, hogy milyen összefüggésben áll a párisi szerződés a nemzetközi bíráskodás fejlődésével ás szervezetével. Milyen ez az összefüggés? Lrre a kérdésre nagyon egyszerű a válasz. Ennek a szerződésnek egész hatályossága és minden ereje - mág az előbb említett fen tart ások megvonta korlátok között is - ennek a szervezetnek ha tályossá gátol és erejétől függ; nélküle csupán üres frázis és csak általa élhet igazi életet. Amikor ezt az összefüggést megrendithetetlen meggyőzodésem'minden erejével hangsúlyozom, abban az előnyös helyzetben vagyok, hogy Aristide Briand magas tekintélyére támaszkodhatom, aki a szerződés aláírásakor mondott mesteri beszédét a következő szavakkal fejezte be: " Szép dolog, nagy dolog proklamálni a békét, de meg is kell szervezni. Az erőszakos megoldásokat jogi megoldásokkal kell helyettesíteni. 3z a holnap feladata." - Ennél jobban nem is lehetne kifejezni a dolgot, mert elvégre, még ha minden lehetőt meg is tesznek egy olyan nemzetközi rend megalapozására, amely nem hordja magában a kikerülhetetlen összeütközések csiráit, mindig ás mindenkor szíkség lehet egy felmerülő kérdés megoldására. I háború - annyi bizonyos - rossz megoldás volt, de mégis csak megoldás. Nem-lehet kiküszöbölni anélkül, hogy más megoldással ne helyettesítenék. Ha nem a jog dönt, akkor az erőszak fog dönteni; ha nem a biró, hát akkor az ágyú beszel. Igaz, hogy a biró csak akkor beszélhet, ha jogi kérdésről van szo; sor kerülhet azonban nem-jogi természetű nézetkülönbségek békés megoldásának vizsgálatára is itt pedig már bonyolultabba válik a probléma. Mégis kezdjük a dolgot éízon, hogy minden jogi ellentét esetére biztosítsuk a kötelező birói megoldást. Ez már az összeütközések eseteinek nagy többságét magában foglalja, mert hiszen igazán kevés olyan esetről lehet szó^ amelynek melyén nincs jogi kérdés. Ilyenformán egy lépést keli tenni előre a Nemzetek Szövetsége alapokmányának rendelkezésein tul, valamilyen formában kötelezettsággá kell átalakítani a '

1 \ \ 13. cikkelynek azt az ajánlását, hogy vessék alá az államot váiasztott-birói vagy biró eljárásnak a következő vitás eseteket: 11 valamely szerződés értelmezését, a nemzetközi jog bármely kérdését, bármely ténynek megállapítását .aaely valósága esetén valamely nemzetközi kötelezettség megszegését jelentené, vagy a jóvátétel terjedelmét ás módját, amely ilyen megszegés esetéhen teljesítendő volna." Ma nincs mas kötelező szabály , mint az. hogy választani lehet: vagy biró elé mennek, vagy a tanács elé, A tanács elé még birói természetű ügyben is; á- mivel a biróhozfolyamodást egyszerűen fakultativnajc nyilvánították, a tanácshoz kötele sok fordulni, ha a felek valamelyike vis szautasitj a a választott-bírói vagy birói eljárást. /Pó 7*^áca. következik./