Napi Hírek, 1929. augusztus/2
1929-08-29 [0209]
/ Apponyi genfi besz édánek - 2. folytatása./ • Sz egeszén paradox helyzet. Inkább a fordítottját lehetne megérteni: még pedig a fakultatív eljárást - olyan értelemben, hogy az valamennyi fái hozzájárulásától függne - a politikai hatóság, - ás a kötelező eljárást /: jogi /biroi/ természetű ügyben :/ választottbiróság vagy biróság előtt. Ez az utóbbi eljárás ugyanis megadja a pártatlanságnak minden lehető emberi biztosítékát, mig a másiknál ezt nem minden esetben lehet felfedezni; Ugyanezért rendzssresen elutasítják a bírói eljárást azok a felek, amelyek azt hiszik - ás nem ok nélkül - hogy övék a tanács legbefolyásosabb ta&iainak politikai szimpátiája és ezzel az egyszerű eszközzel ellenfelüket, amelynek politikai helyzete kevésbbé kedvező, arra kény sz eritik, hogy még jogi ügyben is ezelőtt a politikai hatalom előtt jelenjék meg, amelynek tekintélye azonban mit sem nyer azzal, hogy összetételével ennyire összeférhetetlen feladattal találja magát szemközt. A tanács döntéseinek egyébként nincs kötelező jellegük - és ilyen jeléggel nem is letetne őket felruházni anélkül, hogy heves reakciót nem provokálnának a Nemzetek Szövetségének intézményével szemben ; viszont a kötelező jelleg megvan egy bírói Ítéletnél. A tanács döntései csak akkor jelentenermegoldást, ha a kát fél el is fogadja őket. E döntések tehát nem töltik ki azt'a hézagot, amely nyit vámárad azzal, hogy a háborúról - lemondanak. Nem töltik ki még a jogi természetű kérdésekben sem. ahol pedig ez az eredmény könnyen elérhető az által, hogy kötelezővé teszik a birói vagy választott-birói eljárást. íme, ezeknél az okoknál fogva látnám'kívánatosnak a Népszövetság alapokmánya 13. cikkelyének módosítását. De ugyanezt az ered-, mányt még egyszerűbb uton is el lehet árni; elegendő f hogy a párisi szerződéshez csatlakozott 62 állam aláírja az Állandó Nemzetközi Biróság szabályzatának 36. cikkelyéhez fűzött fakultatív záradékot, vagy a békéitat ásrolés döntőbíráskodásról szóló úgynevezett " általános aktát", amelyet a Nemzetek Szövetségének 1928. évi közgyűlése elfogadott és a nemzeteknek elfogadásra ajánlott. Ez csupán logikus következménye lenne a szerződés aláírásának, olyannyira, hogy még a jóhiszeműségét is kétségbe kellene vonni azoknak a hatalmaknak:, amelyek netalán vonakodnának ettől, ha csak aás formát nem választ a- ' nak a döntőbírói vagy birói Bljárás kötelezővé tételére. Szükséges továbbá, hogy ez az aláírás fentar tás nélkül törtetnék, mert minden fentartas kivonja a birói megoldás alól a fentar tott esetek egész sorát és ezzel egyszersmind nyitvahagyja az ajtót az erőszakos megoldásnak, vagyis a háborúnak. Amikor a fentar fásokról besz élek, ugy érzem, náhány észrevételt kell tennem magának a Kellogg-paktumnak aláírásakor tett fentar tás okra. Magukat a fentar tásokat itt nem akarom részleteikben tárgyalni, annyi azonban kétségtelen, hogy ezek csökkentik a paktum értekét nemcsak azértj mert - amint már emiitettem - egyik-másik fentartas jelentőségét homály boritja, hanem azért is, mert megadják az illető államnak, amely ezeket a kikötéseket tette, a jogot es a szabadságot arra, hogy ők maguk ítéljék meg; vájjon ezek a fentartások alkalmazhat ók-e egy bizonyos esetben. ' , /Folytatása következik./
