Napi Hírek, 1929. április/2

1929-04-16 [0201]

/ A memorandum 3. folytatása./ Ezért a Tanács... arra a megállapodásra jutott, hogy a panaszok ás petíciók megvizsgálását a hármasbizottságra bizza. Vagyis a- ' helyett, hogy a tanacstagállamok egyénileg győződnének meg arról, olyan „helyzet állt-e be. mely arra indíthatná őket, hogy a Tanács figyelmét arra egyénileg felhívják: a Tanács három tagja vállalt * el a petíciók megvizsgálásának feladatát. Ha ezek abban állapodnak meg, hogy indokolt a kérdést a Tanács elé vinni, akkor együttesen kötelesek a Tanács figyelmét arra felhívni és igy elmarad az a nehézság és kellemetlenség, mely egy állam egyéni önálló intervenciójából következnék." A hármasbizottságo t tényleg áletrehivó ez a gondolat helyes, mert a Tanács által gyakorlandó ellenőrzés hatályosabbátételét szolgálja és ennélfogva megfelel a kisebbségi szerződések általános szellemének. Jellemző hogy 1920. október 25.-én , amikor a hármasbizottság intézményét a Tanács határozatilag megvalósította, senkisem gDndolt arra'., hogy szükséges volna ennek az eljárási rendnek a megalkotásához a kisebbségvédelemre kötelezett államok hozzájárulását kérni. A hármasbizöttság ma létező intézmény. Önként felmerül azonban az a kérdés, hogy szervezete ás jelenlegi eljárási módja javitható-e a tiz év folyamán szerzett tapasztalatok segélyével. Talán ez az a kérdés, mely a Tanács tagjait jelenleg legközvetlenebbül kell, hogy foglalkoztassa. Ami a jelenleg érvényben álló eljárási rendet illeti, a magyar királyi kormány véleménye az, hogy annak legsúlyosabb hibája az információszerzés közi sínért hiányossága sőt az, hogy a hármasbizottság kellő tájékozódása egyenesen lehetetlen. Ez a fogyatékosság annak az elvnek téves magyarázatából származik, hogy a kisebbségeket semmi körülmények között-és az eljárás egyik fázisában sem illeti meg a perlő fél minősége. Még ha feltennftk, ami különben igen kétséges, hogy a kisebbségeket csakugyan nem íll tné meg a perlő féli minőség. aDból még sem lehet semmiképen azt követkéztetni, hogy a paniszlo kisebbség informátorként se szerepelhessen az eljárás későbbi folyamán, holott az informátori szerepet szükségképen már akkor he kellett töltenie, amikor kár elmét benyújtotta. A tanácsnak hiányos, jpbban mondva egyoldalú tájékozódottsága a múltban igen súlyos köveíkezmenyekkel jart, amelyekre a m.kir. kormány jelenleg nem óhajt kiterjeszkedni. Az :z indítvány, hogy a hármas bízott ság a kisebbségi lakosságú állam válaszában foglalt jogi és ténybeli állításokra vonatkozólag a kisebbségi kérvényesőktől információkat szerezzen és szerezhessen be,olyan szerény, hogy ezen a téren ennél szerényebb indítványt alig lehetne tenni. A m.kir.. kormány az egész eljárás komolysága szempontjából nélkülözhetetlennek tartja, hogy a kisebbségi lekossagu államnak a kérvényezők beadványára adott válaszát közöljék a panaszosokkal és hogy általában kétoldalú és kontradiktórius informálás induljon meg Írásban, melyet szükség esetén ugyanilyen személyes felvilágosításokkal lehessen kiegészíteni akár a hármasbizöttság, akár az azt helyettesitő szerv előtt és általában az egész eljárás minden egyes szakaszában. /Folytatása következik./