Napi Hírek, 1929. április/2

1929-04-16 [0201]

Ezzel szorosan összefügg az a kívánság is, amely az el ián. s nagyobb nyilvánosságát óhajtja. A nyilvánosság egy része már biztosítva volna a fentebb említett kétoldalú és kontradiktofius informálási eljárás megvalósítása által, mivel igy nem maradna meg az a jelenlegi gyakorlat, hogy maguk a poticionálék sem ismerik kérvényük sorsát csak akkor, ha véletlenül akad olyan tanácstag, amely az ügyet a^Janács elé viszi. Szükséges lenne azonban biztosítani a hármasbizottságon kívülálló tanácstagok, valamint a népszövetségi közgyűlés és a közvélemény behatóbb informálását is. A m,|ir, kormány véleménye szerint ezt a'célt legjobban agy lehetne elérni, ha a főtitkárság a i^epszövstséghez intézett összes kisebbségi petíciókat időszakonként ny ilvánossagra ^hozná, s ha a hármasbizo'.tság jelentést tenne a^Tanácsnak mindazokról a kisebbségi petíciókról, amelyekkel foglalkozott éspedig nemcsak azokról, amelyeknek tárgyalását aTjanács előtt szükségesnek tart ja, hanem azokról is, amelyekre nézve ezt nem javasolja* továbbá ha'ezek a jelentések időnként megjelennének a Journal Officielben és végül, ha a főtitkárság minden évben röviden tájékoztatná a közgyűlést a beérkezett kisebbségi petíciók tartalma, természete és elintézése felől. Hasonlóképen elengedhetetlennek tartja a m.kir. kormány annak a kérdésnek megfontolását,_ miképen lehetne átalakítani a hármasbizottságot a*tahács összes tagijainak képviselőiből alakult • bizo ttsággá. Jelenleg ugyanis csak a^íánacs három tagja előtt, a többiek kizárásával folyik le az eljárás egyik legfontosabb része, nevezetesen azoknak a ténybeli és jogi kérdéseknek felderítésé, amelyeken a petíció nyugszik, holott a kisebbségi jogok tis zteletbentartasa feletti őrködésben a tanács minden egyes tagjának egyformán és megkülönböztetés nélkül kötelessége résztvenni. A magyar kormány nézete szerint hel.yesebb lenne, ha a tanács minden tagja képviselve lenne ennél a fontos ténykedésnél, s ezen a módon egyszersmind lelkiismeretesebben teljesíthetnék ellenőrző tevékenységüket. Szükebbkörü reform lenne, de olyan, amely mégis a fentebbi gondolatkör keretében mozogna|ha a hármas bizot tságot ugyan esetleg fenntartanák, de a SJanács többi tagja is feljogosittatnék, hogy amikor szüksé- ' gesnek tartja, saját elhatározásából minden esetben részt vehessen^a hármasbizottság működésében. A m.kir. kormány azonban melegebben támogatná a hármasbizottságnak teljes megreformálási tervét a fent javasolt módon. Sz"oros kapcsolatban állana a reformok e részével egy állandó kisebbségi bizottság létesítése is. Ez a bizottság olyan személyiségekből állana, akiknek tekintélyük és megfelelő szaktudásuk van a kisebbségi kérdésben. Ez az állandó bizottság szakértőként működnékés

f segítségére lenne az esetleg átalakítandó harmasbizo ttságnak és a 7anác snak a kisebbségi feladatok teljesiiéséDen, Ezzel a tervvel szemben különböző észrevételek merültek fel. Nevezetesen, hogy ilyen bizottságról nincsen szó sem a paktumban, sem a speciális szerzodésekb n; nem létesíthető a szerződések rendelkezésein'kivül felállított és a ^Tnács rendelkezésére álló többi szakbizottságokhoz haeoniólag sem, mivel ezek a bizottságok valamennyi államot érintő általános kérdésekkel foglalkoznak, a kisebbségi védelem kérdése pedig csak bizonyos államokat érint , amelyek nem kötelezhetők arra, hogy végeredményben egy szakértőbizottság adminisztrációja alatt á -l1 I a n'iC o , , /Vége következik,/