Napi Hírek, 1929. április/2
1929-04-16 [0201]
/ A memorandum 2. folytatása./ Kétségtelen azonban, nogy az abszolút elfogadás vagy visszautasítás joga teljes vétójogot biztosítana ezeknek az államoknak bármely eljárási moa létesítésével szemben. Ezen az uton azonban talán látszólag helyes syllogizmusok segítségével könnyen lehetetlenné tehetnék a kisebbségvédelemnek minden gyakorlati megvalósítását. Kétségtelen, hogy itt téves, ha ugyan nem egészen célzatos interpretációval állunk szemben. Az igazság az, hogy a kisebbségvédelmi eljárás szabályai nem jelenítenek egyebet- mint a kisebbsági szerződésekben és deklarációkban világosan megállapított kötelezettségek teljesítésének módját a Nemzetek Szövetségének tagjai ás a kisebbségi vádelemre kötelezett államok részére. Nyilvánvaló, hogy ilyen módozatokat a Nemzetek Szövetsége Tanácsának tagjai együttesen megállanithatnak, hiszen kötelességük a'vádelem reális telj esitásének felügyelete ás ezt garantáltak is. A kisebbségi lakosságú államok hozzájárulására tehát szigorúan jogilag váve nincsen szükség azaeljárási szabályok megalkotásánál, ás csakugyan sohasem is kérték ki ajcisebbságvldelemre kötelezett államok hozzájárulását az eljárási módra vonatkozó akármely szabály meghozatalánál, kivéve a Tanács 1921. június 27.-án hozott határozatát. Az a megkülönböztetés, amelyet a jogászoknak a Tanács március 6-iki ülésén előterjesztett véleménye fé&llit. t.i. hogy vannak olyan^eljárási szabályok, amelyek végrehajtása külön ténykedést kivan meg a kisebbségvédelemre kötelezett állam részéről, ás vannak olyanok, amelyek ilyen ténykedést nem tesznek szükségessé: szintén nem menti meg a "kisebbségvédelem hajóját attól a veszedelemtől, hogy zátonyra ne fusson az eljárási kérdésen épen azoknak az akaratából, akik a kisebbségvédelemről hallani sem akarnak. Pedisilyen er élményt nem akarhatták a kisebbsági szerződések megalkotói. Különben is,nem lenne logikus egyrészt azt állítani, hogy a Tanács szabályoznatia az eljárási módot a kötelezett államok közreműködése nélkül a paktum 4. cikk 5. bekezdi?e értelmében - másrészt annak szükségességét vitatni, hogy ezek az államok járuljanak külön-külön hozzá az eljárási módhoz. A Nemzetek Szövetségének becsületbeli kérdése, hogy ne engedjen túlsúlyba kerülni az egész intézmény szellemével ellentétben álló grammatikai alapon nyugvó. interpretációkat, amivel elvágnák a hatályos kisebbségvádelmet biztosító garancia eleven erejét. Ezért kell igazságot adni Sir Austen Chamberlain érvei-. , . nek, aki a Tanács folyó évi márái.us 6-iki ülésén következőjj^kolta lz íu f ) ' í * v meg a hármasbizottság keletkezését: " A szerződéseknek az volt a céljuk, hogy minden tanácstag-államnak joga legyen arra, hogy barátságos uton felhívja a Tanács figyelmét, ha valamely szerződés megsértését látja. Itt a Tanács tagjainak olyan kötelességéről van szó, amelynek teljesítése kellemetlen és hálátlan feladat Kellemetlen olyan mártákben' hogy talá.r 0 a tanácstagállamok nem is lettek volna hajlandók azí egyénenként elvállalni és ha .csakis az egyéni kezdeményezésre építettünk volnai azzal ellentétbeni amit tolunk mindenki elvár, kockára tettük volna a szerződések ellenőrzését. /Folytatása következik./
