Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-19 [0197]

»§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A sajtó szakértekezlet délutáni folytatólahos ülését 5 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor iga zságügymáni s zter, Salusinszky Gyula dr. utalt arra, hogy a tdagyar Újságírók Egyesülete és a Sudaplsri Napilapok Szindikátusa két deklaTáxció­jaban és az igaz ságügyminiszterhez intézett emlékiratában leszegez­te álláspontját a javaslattal szemben. Ehhez az állásponthoz, amely a legmerevebb elutasítást jelenti természetesen,'.csat ­lakozik ő is, de egyben hálás köszönetet mond azért.. , hogy a tör­vénytervezetet ilyen szigorúan szövegezték meg, mert ez adott alkal­mat arra, hogy az ankét összeüljön, a vita kialakuljon és a vita anya­? ából majdan^az igazi törvény megszülessék. Ezután két kérdést tag­alt: a sajtótörvény 39. s zaka szat és a lapterjesztés kérdését. A 39. szakasz tartalmazza a vagyoni és nem vagyoni kartérités kérdését. Erre a szakaszra azért volt szükség, hogy bevegyék a törvényjavaslatba a nem vagyoni káríéritést is, amely eddig nem volt meg. Az első ilyen pert 1925-ben tették folyamatba és amikor nyilvánosságra került, hogy lehet ilyen pereket folyamatba tenni, akkor indították meg a lapok ellen a kártérítési perek tömegét; igon sokszor a szakasz rossz értel­mezése következtében. így következett el a zsarolási perek második fajtája, amely ellen védekezni kell és amely ellen védelmet kér. Epén ezért kéri a következő pótlás felvevésát a szakaszhoz: A vagyoni kár igénylésénél a kár, valamint a tiltott cselekménnyel való okozati összefüggés kétségbevonhatatlanul bizonyítandó. Megállapítható, hogy a tervezettel kanssolatban az eddigi fel­szólalók egyhangúlag azt az álláspontot foglalták el, hogy nem lehet a magyar ember érzelmeivel összeegyeztetni azt, hogy becsületét pénzre váltsa fel. Ha azonban ez áll, akkor fel kell venni a törvénybe a kö­vetkező kiegészítést: Az esetben, ha a közlemény bűncselekményt tartal­maz, kártérítés csak akkor Ítélhető meg, ha büntetőbirói Ítélettel állarpitották meg a bűncselekményt. Meg kell állapítania azt is, hogy vagyoni kárt újságírótól csak akkor lehet követelni, ha a szándékosság esete nyilvánvaló. Pe, kell venni a törvénybe azt is, hogy nem vagyoni kárt csak olyan ember kérhet, aki erkölcsileg kifogástalan. Egyébként a vagyoni és nem vagyoni kár megállapításánál az általános magánjogi alapelvek nyerjenek alkalmazást. Súlyos hibája a 39. szakasznak, hogy a vagyoni és nem vagyoni kár összegszerű megállapításánál a biroság saját . ' belátása szerint intézkedhet, s megtörténhet, hogy nem az ujsagiró , hanem a lapválla­lat gazdasági helyzetét veszik mindenkor figyelembe. Hangoztatta továbbá, ho.ay GJ sajtóügyek gyors lebonyolítása mindkét félnek érdeke, de gondoskodni kell arról, hogy visszaélés^ne történlek; már pedig a sajtótörvény 40. szakasza négy éves elévülési határidőt állapit meg, ami tarthatatlan. A lapterjesztés kérdésében csak a sajtótörvény 13. szakaszához kér bizonyos kiegészítéseket. Nevezetesen kéri, hogy az utcai terjesz­tés megszervezéséhez szükséges bizonylatokat a hatóságok késedelem nél­kül adiák ki: az ilyen igazolványok az egyes közigazgatásig hatóságok egész területére szóljanak és végül, hogy az ilyen igazolványokat ne­csak a 18. éven felüliek, hanem az 15. éven'felüliek is megkaphassák. Kérte továbbá a postai kézbesítés megfelelő szabályozását es végül hangoztatta, hogy a nyomdavállalatra nem lehet semmiféle felelősséget hántani a szerkesztés szempontjából./Eolytatása k övetkezik. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom