Napi Hírek, 1929. február/1
1929-02-14 [0196]
§ A Magyar Táviratiiroda jelenti; A képviselőház közigazgatási bizottság Bettiik József elnöklésével ma,délelőtt ülést tartott, amelyen folytatta a közigazgatás rendeléséről szóló törvény javaslatrészletes tárgyalását. A kormány részéről Scitovszky Béla belügyminiszter vett részt az ülésen. A bizottság tárgyalását a 28. szakasznál folytatta, amely; a •anácskozás rendjéről és a határozathozatalról tartalmas rendelkezéseket, bizonyos korlátok közé szőrit ja a tanácskozást, e korlátokat azonban maga a törvényhatósági bizottság állapitja meg. ösák Károly előadó ismertetve a szakaszt, több kiegészitő módosítást javasol. , . . Buday Dezső hangsúlyozta^ hogy a szakasz rendelkezései túlságosan korlátozzák a törvényhatósági bizottsági tagok felszólalási, jogát, ezért inditványózta, hogy az önálló indítványttevő a zarszo jogán kétszer is felszólalhasson. Bábián Béla azt kénfe, hogy legalább személyi kérdésekben mindig titkos legyen a szavazás, necsak akkor, ha a közgyűlés ezt elhatározza. Petrovácz Gyula helyeselte, hogy az ügyrend alapelveit a törvény állapitja meg, indítványozta azonban, hogy az indítványokra vonatkozó rendelkezések az interpellációkra is vonatkozzanak. Kérte, hegy a szavazás fegyelmi és személyi kérdésekben mindig titkos legyen, szavazategyenlőség esetén pedig személyi kérdésben az elnök ne , dönthessen. Krúdy Ferenc rámutatott arra, hogy eredetileg a személyi kérdéseknél is a titkos szavazást vették tervbe, az egységespárt bizottsága azonban az autonómia érdekében a nyilt szavazás lehetőségének biztositása céljából változhatott e rendelkezésen, mivel a varmegye magyaros? őszintesége inkább szavaz nyiltan személyi kérdésekben. Hegymegi-Kiss Pál aggodalmasnak tartotta ast, hogy a szakaszban foglalt-rendelkezések és korlátozások a költségvetési vitára is vonatkoznak. Javasolta, hogy a költségvetési vita tárgyalásánál enyhítsék ez:ket a korlátozásokat. További indítványa az volt, hogy interpellációkat csak a napirend letárgyalása után lehessen előterjeszteni, tizenöt percnél tevábt a felszólalás ideje ne tarthasson, indokolt esetben az alispán kérhesse a válasz megadásának elhalasztását a következő közgyűlésre. <v . : Szabó Iván hozzájárult Hegymegi-Kiss Pálnak a"hoz az indítványához, hogy a költségvetési vitánál, különösen a városi törvény hat óságokban két órán tul is tarthasson a felszólalási idő. Személyi kérdésekben szintén a titkos szavazás mellett foglalt állást. Csák Károly előadó válaszolva a felsaólalásokra , rámutatott arra, hogy a szakaszban olyan rendelkezések vannak, amelyek kétféle módon is biztositják a felszólalás időtartamának meghosszabbithatását. Veszedelmesnek tartaná, ha a zárszó jegán minden bizo ttsagi tag felszólalhatna, a korlátozást azonban nem vonatkoztatja az^Önallo mditványttevőre. Hozzájárul shoz, hogy az alispán az interpellációra adandó válasz elhalasztását kérhesse, Scitovszky Béla belügyminiszter kijelentette, hogy nem járulhat hozzá Buday Dezsőnek ahoz az indítványához, hogy a zárszó jogán mindenki újból felszólalhasson, mert ez a vita végtelen elnyujtűusahoz / vezetne. Elfogadja Petrovácznak azt az indítványát, hogy az-interpellációkra is -Kg vonatkozzanakaz indítványokról szóló rendelkezések. Javaslata eredetileg az egész vonalon, tehát a személyi kérdéseknél is a titkosságon alapul, az előzetes tárgyalásik során azonban többségben voltak azok, akik ennek a rendelkezésnek megváltoztatását kérték^T^olyii/ i» •
