Napi Hírek, 1929. február/1

1929-02-14 [0196]

Az eredeti szöveg elfogadását ajánlja, de nem tekinti az ügyet pártkérdesnek. Hozzájárul Petrovácznak ahoz az indítványához, hogy szavazategyenlőség esetén személyi kérdésekben az elnök ne dönthessen, vajamint Hegymegi-Kiss Pálnak ahoz a javaslatához, hogy az alsipán kérhesse az interpellációra adandó válasz elhalasztását. Pelemegy abba is, hogy a költségvetési vitánál ne korlátozzák a felszólalások időtartamát, ugy mint egyéb tárgyaknál. A bizottság a szakaszt az előadó által javasolt kiegészitő módosításokkal fogadta el, s magáévá tette Buday Dezsőnek, Petrovácz Gyulának és Hegymegi-Kiss Pálnak indítványait is.A bizottság elfogadta Petrovácz Gyulának es Fábián Eélának azt az inditványát is. hogy a szavazás necsak fegyelmi ügyekben legyen titkos, hanem mindig titkos legyen személyi kérdésekben is. /Folytatása következik./ § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Walko Lajos külügyminiszter a képviselőház mai ülésén nyújtotta be a lengyel köztársasággal 1925. március 26-án kötött és az 1925. évi XXVII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi egyezmény kiegészitéseként 1928. december 2-án aláirt pótjegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat az emiitett pót jegyzőkönyvet az ország törvényei közé iktatja, az emiitett okiratok eredeti francia szövegét és hivatalos magyar forditását tartalmazza, s a törvény végrehajtásával a külügy-, pénzügy-, földmivelésügyi és kereskedelemügyi minisztert bizza meg. A javaslat indokolásában hangsúlyozza a miniszter, hogy a pótjegyzőkönyv életbelépte remélhetően elősegíti Lengyelországgal való gazdasági kapcsolatunknak fejlődését és megerősödését és egyengetni fogja az utat, azoknak a még függő kérdéseknek mielőbbi és előnyös rendezésére, melyek etidőszerint meg megoldhatók nem voltak. § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Walko Lajos külügyminiszter a képviselőház mai ülésén nyújtotta be a Japánnal való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló jelentését. Ebben bejelenti a miniszter, hogy a kormány a kölcsönös legnagyobb kedvezmény alapján kereskedelempolitikai viszonyunkat Japánnal a vele 1929. január 23-án Budapesten jegyzékváltás utján létrejött megállapodás életbeléptetésével 1929. január 31-étől kezdődő hatállyal rendezte. A Japánnal való forgalmunk a mult év első kilenc hónapjában 347.000 pengő értéket tett ki, amelyből a kivitelre 329.000 pengő esik. Remélhető, hogy kereskedelmi forgalmunknak az emiitett módon való rendezésével Japánnal való forgalmunk emelkedni fog. A létrejött megállapodás jeletitősége az, hogy vele a Japánnal való forgalmi viszonyunkat biztos jogi alapra helyezzük.