Napi Hírek, 1929. január/2
1929-01-28 [0195]
§Belgrád , ianuár 28. /Avala/ Koszta Kumanudi posta ás táviróUgyi miniszter, helyettes külügyminiszter javaslatára a király tegnap aláirta a Kellogg-paktum ratifikálását kimondó törvényt. A ratifikációs okmányokat a mai nap folyamán már elküldöttek "'ashingtonba. /'!TI/ mmmwmm • mmmm §3elgrád, január 28. Az Avala távirati Iroda illetékes helyről kapott felhatalmazás alapián cáfolja azokat az olasz sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Nincsics volt miniszter különleges megbízatással ment Parisba. Hasonlóképen nem hel itálló* az a hir sem, hogy Nincsicset -nevezték ki Jugoszlávia vatikáni követávé. /ÜTI/ mmmmmm 9 — — § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház közegészségügyi, földmivelésügyi. közigazgatási, igazságügyi, közgazdasági es vízügyi bizottsága ma délelőtt Biró Pál elnökletével tartott együttes Ülésen tárgyalta a gyógyfürdőkről szóló törvényjavaslatot. A kormány részéről Vass József népjóléti ás munkaügyi miniszter jelent meg. r Lukács György előadó részletesen ismertette, hogy gyógyfürdőink ás ásványvizeink milyen nagy hányadát vesztettük el a békeszerződés által. Nagymagyar országon 203 gyógyfürdő volt, ezek közül 63 maradt meg. Igy állott elő az a helyzet, hogy a magyar közönság évenként 43 millió pengőt költ el külföldi gyógy fürdőhelyeken, mig a mi gyógyfürdőink haszna külföldi vendégekből legfeljebb 8 millió pengő. Íz 3o millió, pengős passzívumot jelent. Az ásványvízforrásokból a háború előtt 5 ás fái millió aranykorona aktívuma volt az országnak, ma pedig 100.000 pengős passzívum mutatkozik. De a magyar közönság azért sem látogatja a belföldi fürdőhelyeket, mert fűrdoügyünk fejletlen. Hiányoznak a szükséges berendezések. Tőkebefektetésre volna szükség, . •'* . lehetővé kell tenni, hogy a tőke megtalálhassa a számítását ás hogy bizonyos szerény kamatozásra biztos reménye legyen. "Ebből a célból kellett rendezni a kisajátítás kérdését ás ezárt volt szükséges a gyogydijak kérdésének a rendezése is, valamint ezzel van kapcsolatban a közsági ^pótadók egy részének biztosítása a fürdőtelepek részére. Nagy hátránya fürdőéletünknek, hogy a fürdő szezon nálunk rövid. Ezen csak ugy lehet segíteni, ha fürdőinket téli bernnáezássel is ellátjuk. Vád elemben kell részesíteni ásványvizeinket is, másfelől a forrástulajdonosokat abba a helyzetbe kell hozni, hogy a tulajdonukban levő természeti kincseket az egészségügyi szempontok által megkívánt jokarban tartsák. Abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy hazánkban szinte^az összes fajtájú gyógytányezők feltalálhatók, usupan a magaslati gyógyhelyeket vesztettük el teljes számban, etekintetben helyrehozhatatlan károáodást szenvedtünk. Egyébként gyógyhelyeink oly gazdag bőségben vannak, hogy közönségiíknek nem szükság r-s a külföldre mennie gyógyulást keresni. Fürdőink révén oly jelentékeny bevételi forrásokat biztosit hatunk hogy külföldi fizetési mérlegünket számottevően megjavíthatjuk, "sőt adófizetőinkké is tehetjük e téren a külföldet. /Folytatása következik./