Napi Hírek, 1928. július/1

1928-07-03 [0182]

A névjegyzék elleni felszólalások ügyében hozott igazoló választmányi véghatározat ellen a közigazgatási birósághoz,lehet panasszal élni. Az összes választhatók köréből választandó bizottsági tagokat választókerületenkint választják. Minden lár&s ás minden megyei /eddigi rendezetttanácsú/ város külön választókerület. Városi törvényhatóságokban a választókerületeket szabályrendelettel állapitják meg. A szavazás a törvényhatósági bizottság szabályrendeletével megállapított szavazőkörönként történik. A megbizatás hat évig tart. A póttagok száma félannyi, mint a rendes tagoké és megbizaiSsui hatálya három év elteltével^megszűnik. A^szavazás minden választásnál titkos. A legtöbb adófizetők köréből történő választásnál a szavazás kötelező. Ennek elmulasztása 25 pengő pénzbirsággal sújtható, A választás ellen az igazoló választmányhoz lehet fellebezni, amely a választhatóságot hivatalból is megvizsgálja. Az igazoló választmány határozata ellen közigazgatási birósági panasznak van helye. A közgyűlés hatáskörébe a politikai, levelezési, felirási jogokon, a közigazgatási birósági panaszjogon, a szabályrendelet alkotásán kivül csak a törvényhatóság területét' , szervezetét érdeklő nagyobb horderejű kérdések, továbbá a költségvetés, a zárszámadás és vármegyékben a 30,000, törvényhatósági jogú vámosokban pedig az 50,000 pengő értéket meghaladó jogügyletek intézése tartofeik. v<' — Fellebbviteli jogköre a törvényhatósági bizottságnak jövőre egyáltalában nem lesz. A törvényhatósági bizottság elnöke ezentúl is a főispán. A közgyűlési tanácskozás és a határozathozatal körüli eljárást behatóan szabályozza a törvényiavaslat. Korlátozásokat állapit meg olyan esetekre, ha a vita túlságosan hosszura nyúlik. Megállapítja a javaslat a tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő inditványok, az interpellációk és személyes kérdések előterjesztésének módjait. A közgyűlés rendszerint egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazást kell elrendelni, ha az elnök vagy 10 tag kivánja. Pontosabb ügyekben, vagy ha azt a bizottsági' tagok 20 százaléka vagy 40 bizottsági tag írásban kéri, névszerinti szavazásnak van helye. Választásoknál, fegyelmi ügyekben és más személyi kérdésekben a szavazás titkos. Szavazategyenlőség* esetében az elnök dönt, aki különben nem szavaz. Az olyan törvényhatósági bizottsági tagot, aki az állam és a társadalom rendje ellen izgat, vagy a nemzeti érzést és a vallási meggyőződést sérti, illetőleg, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a rendet zavarja, széksértes miatt 500 pengőig tariedő"pénzbirsággal lehet büntetni. Amig ezt a marasztalt tag le nem fizeti, addig nem gyakorolhatja tarsági jogait, hat havi késlekedés után pedig elveszti bizottsági tagságát. Az elnöknek jogg. van arra is. hogy a rendzavaró tagokat az ülésből kizárja, esetleg ka?hatalommal eltávolitsa. A közgyűlés egymást követő hat közgyűlésről is TTizárhatja a rendzavaró tagot, sőt ha méltatlannak találja a bizottsági tagságra, meg is foszthatja a tagságtól. A közgyűlések nyilvánosak, de ha a hallgatóság a csendet vagy rendet"zavarja, az elnök a hallgatóságot esetleg karhatalom igénybevételével is eltávolíthatja. Azokban az ügyekben, amelyek eddig a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartoztak de amelyeket ez a törvényjavaslat kifejezetten nem utal oda, ezentúl a kisgyűlés intézkedik. A kisgyűlés késziti elo a közgyűlés elé te]?jesztendő ügyeket is. A kisgyűlés megalakulásával az állandó választmány és a városi tanács megszűnik. . /Folytatása következik/