Napi Hírek, 1928. július/1

1928-07-03 [0182]

A kisgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetében a törvényhatóság első tisztviselője, A tagok száma vármegyékben 12-24, törvényhatósági városő ban 12-20-ig teriedhet. A tagoknak vármegyékben öthatod részét ., törvényhatósági varosokban : háromnegyed részét a törvényhatósági bizottság titkos szavazassál három évre választfe.. A többi tagot ugyancsak három évre a főispán nevezfc ki, Tag4ai még a kisgyiflésnek vármegyékben az alispán, a főjegyző, a rangidősehh mááoőfojegyző és a tiszti főügyész^ törvényhatósági^varosookban pedig a polgármester, a főjegyző, a tanácsnokok és a tiszti főügyész. A kisgyülésnek legalább havonta egyszer kell üléseznie. Rendkívüli kisgyülést az elnök hivhat össze; a tagok egynegyed részének kívánságára köteles is összehívni. Az a kisgyülési tag, aki négy ülésről igazolatlanul elmarad, elveszti bizottsági tagságát. A belügyminiszter a közgyűlés elnökének előterjesztésére, vagy annak meghallgatása után feloszlathatja a törvényhatósági bizottságot, ha\ az a törvénnyel szembehelyezkedik, ha hazafiatlan vagy az állam biztonságát veszélyeztető magatartást tanusit, továbbá városi törvényhatóságokban akkor is, ha a bizottság működése miatt a város gazdasági helyzete válságossá válhatik. A feloszlató miniszteri rendelet ellen a törvényhatósági . bizottság egyharmad része 30 nap alatt a közigazgatási bírósághoz élhet panasszal. Feloszlatás esetén hat hónap alatt kell az uj választást megtartani. Ha azonban az ujabb választástól számított egy év alatt ismét fel kellene oszlatni a bizottságot, akkor az uj választást legfeljebb két évre el lehet halasztani. Feloszlatás esetében a kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és az igazoló választmány régi összetételükben tovább működnek és a _ közgyűlési hatáskörbe tartozó halaszthatatlan ügyekét a kisgyűlés intézi. A rendezett tanácsú városokra nézve, amelyeket a tanács megszüntetése . következtében ezentúl megyei városoknak fognak nevezni, és a községekre vonatkozóan a törvényjavaslat csak annyiban intézkedik, amennyiben az. uj képviselőválasztói jog szükségessé tette. A megyei városok képviselőtestületi tagjainak száma a javaslat szerint negyvennél kevesebb és nyolcvannál több nem lehet. A fejlettebb megyei városokat gazdasági ügyeikre vonatkozóan a belügyminiszter kiveheti a törvényhatóság alol és közvetlenül maga alá rendelheti. • "A hatósági fokozatról, a jogorvoslati határidőkről és a jogorvoslatok korlátozásáról^szolo második rész megállapítja mindenekelőtt a hatósági fokozatokat. Eszerint első fokon az a hatóság jár el, amelyet a jogszabályok elsőfokú hatóságként kijelölnek. Másodfokon intézkedik, ha elsőfokú hatóságaként az alispánnál, vagy polgármesternél alsóbbrendű hatóság jártáéi, közéíídekü ügyekben a kisgyűlés, magánügyekben az alispán vagy polgármester. Ha az alispán vagy a polgármester volt az elsőfokú hatóság, akkor másodfokon az illető miniszter dönt. M/ . Az árvaszék határozatai ellen a miniszterhez lehet fellöfbezni. A közigazgatási bizottság elsőfokú hatósági jogköre a törvényhatóság első tisztviselőjére száll át, kivéfce az albizottságokat /fegyelmi választmány, gazdasági albizottság stb./, amelyek megtartják, eddigi hatáskörüket. Jogorvoslati határidő a kézbesítés, illetve a kihirdetést koveto naptol számított nyolc nap. A fellebbezés egyfokú, hacsak valamely későbbi jogszabály _ ez alól kivételt nem tesz. Idéző végzés, továbbá étzelmi, vagy discrecionarius jellegű intézkedések ellen /vélemény, bizalom, kinevezés, stb./ fellebbvitelnek nincs helye. . /Folytatása következik/