Napi Hírek, 1928. március/1
1928-03-01 [0174]
/Az összeférhetetlenségi bizottság ülése. [folytatás./ Szabóky Alajos ügyében,a bizottság ugyancsak egyhangúlag kimondotta ; hogy összeférhetetlenség esete nem forog fenn. Határozatának indokolásában^ bizottság rámutat arra, hogy Szabóky Alajos pénzügyminiszteri államtitkár a Magyar Nemzeti Banknak kormánykirendeles alapján kormánybiztosa. Az 1901. XXIV. törvénycikk 1. §-a szerint országgyűlési képviselő nem viselhet oly tisztséget és állást, amely a^korona vagy a kormány kinevezésétől függ és fizetéssel vagy dijazással jár. Szabóky Alajos a Mggyar -Nemzeti Banknál kinevezés alapján működik, _azonban a beszerzett bizonyítékok szerint ez az állása fizetéssel nem jár, mert a bank által fizetett felügyeleti illetéket a pénzügyminiszter beszüntette. Mivel pedig az összeférhetetlenség két kritériumhoz van kötve és pedig a kinevezéshez és díjazáshoz, s az összeférhetetlenség csak e kettő fennforgása esetén áll fenn. Szabóky Alajos pedig működéséért díjazást nem kap, ezért az ő kormánybiztosi állasát a képviselői állással öszszeférhetőnek kellett kimondani. /A pénzügyi bizottság ülése. Msodik folytatás./ Sándor Pál hangsúlyozta, hogy a kritika terén nem szokott szűk- • marku lenni, a kultuszkormány előtt azonban meg kell hajolnia azért, hogy az oriasi kulturprogrammot képes volt megvalósítani. Helyesli a külföldi üollegium Hungarmkum-ok felállítását, nem tudja azonban, vájjon teljesen kizárják-e azokból a zsidó ifjakat. Az Operaház vezetésével is foglalkozott es szóvátette, hogy a vendégszereplesek révén nagy összegek mennek külföldre. A magyar művészek és irók világhíréről emlékezett meg és megállapította, hogy Magyarországnak kultúrában hatalmas exportja van. Biro Pál^ nemcsak a kultuszminiszter érdeméül tudia be azt, hogy a_költségvetés 16 /o-a a kultusztárca céljait szolgálja, mert a pénzügymia. niszternek is nagy érdeme, hogy ily nagy összeget juttatott a tárca céljaira. A polgári iskolák helyett a nyolc osztályú népiskolák bevezetését tartja kívánatosnak és ezeknek olyan tantervet sürgetett, amely az életre és a munkára neveli az ifjúságot. A mai polgári iskolák hibája az, hogy azck, akik ott tanulnak, már nem akarnak visszatérni a mezőgazdasági vagy ipari munkahoz, hanem inkább az irodákban kivannak elhelyezkedni. Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszolt ezután részletesen az elhangzott felszólalásokra. Elsősorban Biró Pálnak arra az észrevételére, hogy a magyar középiskolák túlterheltek. Intézkedett >olyirányban, hogy a középiskoláknak ezen a túlterheltségén fokozatosan ^köányitsenek. Ne feledjük el azt, hogy a magyar gyermek a Nyugat gyermekével^szemben nehéz helyzetben van, mert amig a Nyugat gyermeke mar egy világnyelvvel születik, a magyar gyermeknek anyanyelvén kivül még egy világnyelvet is meg kell tanulnia. Sarlatánság volna részéről, ha a nyolc osztályú elemi iskolát törvénnyel propagálná, amikor még a hat osztályú elemi iskola sincs kiépítve. A nyolc osztályos reformról csak 1931.DÖH J_©ri0t> szó *
