Napi Hírek, 1928. március/1

1928-03-01 [0174]

/A Pénzügyi bizottság ülése. Harmadik folytatás./ Alföldünkön.-amely évtizedekkel ezelőtt teljes pedagógiai ür voltr ma a tanyai iskolákkal valóságos honfoglalás történt. 1867-tol 1918­ig összesen 190 millió aranykoronát'fordítottunk kulturális beruházásokra, míg 1924-től 1927-ig KO millió aranykorona jutott erre a célra. A kiegye­zés óta 39 millió aianvkoronát fordítottunk népiskolai célokra, ezzel szem­ben egyedül a Bethlen kormány 33 millió aranykoronát juttatott a népisko­láknak. Ha megkezdett népoktatási programmját megvalósíthatja, nyugodt lesz afelől, hogy népünk is megállja helyét a világ gazdasági versenyeben. Figyel­meztetett arra, hogy közoktatásügyi kérdéseink nemcsak kulturális, de egyben gazdasági kérdések is. Részletesen foglalkozott a Kollégium HungarikumoJL, •á&rYű-ílf ável és jel entös égével. A magyar nyelsr izoláltsága teszi szükséges­só, hogy külföldi nyelveket bíró tanult embereink legyenek, mert ma a magyar ságnak egyedül kell megállnia helyét a népek versenyében, ugy gazdasági, _ mint politikai téren, Szükséges tehát, hogy. minden állampolgár külpolitikai­lag felvilágosült legyen. A magyar középosztály ma nem bírja el a bonnekat és Jt 'Frauleih í;-okat, ami békében megszokott dolog volt minden családnál. Gon­doskodnunk kell tehát arról, hogy külföldre tudjuk juttatni tehetséges ifja— inkát. Az azonban, hogy csupán ösztöndíjjal küldünk ki valakit külföldre, még nem elég, mert azoK, akik kikértanek, künn teljesen tájékozatlanok. Ha azonban egy intézetbe kerülnek, az gondoskodik róluk és ellenőrzi tanul­mányi előrehaladásukat, egyébként is ezek az intézetek nem kerültek oly sok­ba, amint azt mondják. A becsi gárda-palota ingyen került tulajdonunkba, a berlini vétel pecig oly előnyös volt, hogy maga Smith Jeremias azt mondot­ta, hogy inkább ma vegyük meg, mint holnap. A romai Falazzo Falconieri-t szintén az olasz kormány szives ióindulata révén sikerült megszerezni, még pedig oly áron, amely nem haladta meg azt az összeget, amelyet a palota tu­lajdonosa pár évvel ezelőtt a palota restaurálására fordított. Hangsúlyozta, hogy a Collegium Hungarikum-ok nem nevelnek szellemi proletariátust, mert hiszen évente 150-160 ifiuról van szó, akik } amikor végeznek, mindannyian specialisták és rájuk itthon biztos állás var. Sokkal seszedelmesetb a joga­kadémiák értelmi proletariátus-nevelése. Fámutatott arra, hogy tárcájának személyzeté ...» létszámá­ban 25.000 embert tesz ki a tanszemélyzet. Ezt nem lehet bürokráciának minő­síteni, mert ennek a személyzetnek ugyanoly elbírálás alá kell esnie, mint a kereskedelemügyi tárcánál az übemi alkalmazottaknak. Az említett 25.000 embert mindössze 612 fő adminisztrálja és ezek közül is a központban össze­sen 450 működik. ]zek közül a fogalmazói karhoz csak 66 tartozik, de az üres llások levonásával, az ő személyét is beleértve, mindössze csak 59. Ilyen körülmények között igazán nem lehet azt mondani, hogy tárcájánál a bürokrácia tultengene t . A bizottság ezután a vallás- és közoktatásügyi tárca költségve­tését ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta."A bizottság délután 6 órakot a külügyi tárca költségvetését tárgyalja. \ _ _

Next

/
Oldalképek
Tartalom