Napi Hírek, 1928. február/1
1928-02-13 [0172]
§ P r á g a, február 13.A katolikus német főiskolai hallgatók ''Academia" olvasó- és előadó körének meghívására m_ n Seipel osztrák szövetségi kancellár - aki már á múlt évben á külföld különböző^ városaiban, igy Parisban és Dortmundban.-előadásokat tartott-főiskolai . , hallgatóság előtt - ma este ''Világnézet es nemzetiség" cimmelt hosszabb . Bevezetőben hangoztatta, hogy nem mindig annak van a legjobb világnézete, .. aki a legtöbbet látott a világból. Bizonyos, hogy az utazások is nagyban hozzájárulnak a világnézet kialakulásához. Tudvalevő azonban, hogy például Kant sohasem mozdult ki szülővámsából, Kcnigsbergből; ennek ellenére volt világnézete és sok embert segített hozzá a. szó legmagasabb értelmében vett világnézethez. ftt%-Hot( Az élő és igazi ember számára egyáltalán nem olyan nehéz, hogy világnézethez jusson. Rendelkezésére áll nemcsak az, amit ő maga megfigyelt hanem ezenfelül mindaz, amit . , mások a múltban és a jelenben tapasztaltak és megfigyeltek. Világnézetének kialakításában rendelkezésére áll az egész munka, amit az ő idejéig végeztek. Az a kérdés azonban, vájjon van-e szüksége . az embernek egyáltalán világnézetre. Erro a kérdésre igennel kell válaszolni, mert minden tudása csupán töredék és káosz, ha nem olvaszt ja^össze értelmes egységebegy világnézet. A gondolkodásban uralkodó káosz kácszt szül az életben is,Az ember nem elégedhetik meg azzal, hogy'a világot ketrecnek tekintse, amelybe azért zárták nczzá hasonló lényekkel, hogy egymást kölcsönösen akadályozzák, lökdössék, üssék. De még akkor is, ha ilyen ketrecnek tekinti a világot, ez már magában világnézet. Valóiában felesleges a kérdés, vájjon van-e szüksége az embernek világnézetre. Mindenkinek van világnézete, de talán hamis, méltatlan, nevetséges. A világnézetet nem a világnézet hiányával kell szembe állítani; az egyik oldalon álla jó ; észszerű, az élet értékét megadó világnézet, a másik oldalon a fonák, és ártalmas világnézet, amely elnyomja a jot az emberben. Honnan veszi az ember rendszerint világnézetét? Történelmileg nézve a kérdést elsősorban két forrásból: a vallásból és a nemzetiségből. Mindkét ( * forrásra különös esetben lehet pótlás. A vallást pótolja a vallás tagadása, a .vallástalanság, - a filozófia, amely azonban minden alkalommal szükségszerűen a vallásba vagy a vallástalanságba torkollik. A világnézet más megalapítóira vagy közvetítőire aligha lehet gondolni. Ha például valaki a tudományt vagy a művészetet akarná világnézetének'forrásául és hordozójául megnevezni, ennek értelme csupán annyiban lenne, hogy az ő tudománya vagy f müvészete a világ rejtélyeit magyarázó vallásos vagy vallástalan filozófiává vált. A másik oldalon ép ugy nem lehet világnézetet teremtő vagy akár csak világnézetet ado erőnek, tekinteni az államot, legfeljebb csak akkor, ha az állam ugy foglalja magában a népet, vagyis eboen az esetben lakosainak összességét, hogy nemzet es állam teljesen fedi egymást. De ilyenkor az állam teremtett nemzetiséget és ez a nemzetiség az, amely a világnézetet befolyásolja. A világnézet kialakításában a vallásnak olyan nagy szerepe van, hogy amikor világnézetről beszélnek vagy hallanak a legtöbben csupán a yallasra gondolnak. A valóságban nincs egyetlen vallás sem, amelynek fő célja ne az Jenné, hogy világnézetet adjon. Nem vallás az olasz vallás, amely nem ad világnézetet. Es épen abban gyökerezik a vallás ereje, hogy megrldja •"• vagy/meg old a ni igéri a világ talányát, elsősorban az ember-élet nagy talányát, legalább/ Arra a kérdésre, vájjon a nemzetiségnek ép olyan nagy szerepe van-e a világnézet kialakításában, nem olyan egyszerű a válasz. /Folytatása következik/
