Napi Hírek, 1928. február/1
1928-02-13 [0172]
• Mindenütt, ahol a múltban a vallásközösség és a nemzetiség egybeesett, ahol nemzeti vallások'állottak fenn ;> a nemzetiség őrizte meg és adta tovább a világnézetet. Be a valláskózösségnek és a nemzetiségnek ez a merev egysége seholsem maradt meg. A kereszténység azután végérvényesen véget vetett a nemzeti vallás eszményének. Ha később jelentkezett ittott a nemzeti vallás felélesztésének gondolata, ez csupán abból a törekvésből fakadt, hogy a vallásközösségef nemzeti alapon szervezzék. A vallás és a nemzet szétválasztása a szellem győzelme volt a vér fölött és a gondolat győzelme a szó fölött. Epen ezért nem sajnálhatjuk .azt a jelentős veszteséget, amelyet ennek következtében a nemzet látszólag szenvedett. A valóságban a nemzet csak ezzel lett közvetítője a világnézetnek. Az emberek jóformán mindenütt mint népük gyermekei, bele születnek'abba a tudatba, nogy hozzátartoznak ahhoz a néphez, amelyből származnak. Befejezésül 1 folytatta Seipel - csak még egy szót a nemzetiségről, mint világnézetünk tartalmának részéről. A vallásosán gondolkodó ember, aki hisz a sorsát irányító személyes Istenben tudja, hogy Isten szándékosan állította őt egy meghatározott nemzet körébe. Szereti nemzetiségét és ezt nem csupán adott ténynek, hanem feladatnak tekinti. Aki így gondolkozik a nemzetiségről, azt világnézete két dologtól óvja meg. Először is nem lehet igazságtalan más nemzetekkel szemben. Ellentmondana a valóságnak, ha azt akarná állitani. hogy amit nemzete rája származtatott, hogy abból felépítse vi lgá nézet ét y az nemzetének kizárólagos tulajdona lenne és egyedül tőle eredne. Különösen az európai népekre,all az, hogy olyan sokat örököltek a Földközi-tenger környékén & Kis-Azsiában élo régi népektől és azóta is kölcsönösem olyan SOK mindent, vettek át egymástól, hogy szükségképen szellemi szegénységbe jutnának, ha most eredetében is kizárólag nemzeti világnézet alapiara akarnának helyezkedni. Ilyen világnézet nincs és ilyenre nincs is szükség; az ilyen világnézet nem követeli meg a nemzetiséghez való hűséget és szeretetet. A valóságban mai világnézeteink . között nincsenek nemzeti különbségek, hanem csupán színezeti különbségek. Az európai nemzetek valamennyien egy nyugati világnézet alapján állanak,, amely legfontosabb elemeiben keresztény, de amelyet magukéva tették közülünk azok is, akik még nem keresztények vagy már nenrkeresztények. Mindannak a ' j világnézeti különbségnek, ami az európai népek között és az európai népek kebelében fennáll es ami világnézeti harcokra ad okot, nem szabad szétrobbantania a közös nyugati örökség kereteit. E keretek között azonban - és ez a második következtetés - döntő tényező ma és a jövőben a nemzetiség, vagyis az, amit a nemzet a sajátjából és abból, amit sajátjává tett, hozzátartozói számára kialakitott. Ennek feladását senkisem kívánhatja; nem kivánhatja ezt . saiát. állami érdeke vagy idegen államérdek sem. A mi világnézetünk maga;' :ti Uj a, hogy ezt kevésre becsüliük.'Amikor mi a békét akarjuk, egyetlen más néptől sem kivánunk lemondást, de természetszerűen a magunk részéről is " . visszautasítjuk azt a követelést, hogy világnézetünkben és e világnézetre alapitott cselekvésünkben ne ragaszkodjunk a nemzeti javakhoz . /
