Napi Hírek, 1928. január/2
1928-01-21 [0171]
§ B^e r 1 i n, január 21. ^MAgyar Távirati Iroda/ A Voesisohe Zeitung hasábjain Becker Gyula, a lap genfi levelezője "Magyarország fegyverei és GJenf" cimmel ^hosszabb cikkben foglalkozik az invesztigaciós joggal és az invesztigaciós eljárással. A cikk rámutat arra, hogjr a szentgotthárdi esettel kapcsolatban különös "és bizonyára nem egészen szándektslan" félreértés merült fel a népszövetségi tanács jogai éa kötelességei tekintetében. A trianoni szerződés 143,szakasza - amelynek szövege megegyezik a versaillesi, ast.germaini és a neuillyi szerződés vonatkozó szakaszával - Magyarország kötelezte magát, hogy mindaddig, amig a békeszerződés hatályban van, aláveti magát minden olyan vizsgálatnak, amelyet a Hemzetek Szövetségének tanácsa szótöbbséggel szükségesnek ítél. Ez a magábanvéve világosnak látszó rendelkezés -amely trenne foglaltatik a Réme tor szaggal, Ausztriával^és Bulgáriával kötött békeszerződésben is v kezdettől fogva igen különböző magyarázatokra adott okot, még pedig nem azért, mintha szövegezése nem lett volna elég világos, hanem azért,mert bele akartak magyarázni mindenfélét, ami nem foglaltatik tartalmában. A szentgotthárdi esettel kapcsolatos fejleményekre való tekintettel érdekelheti a közönséget, ha egyszer már megállapítják, hogy hogyan áll a dolog ennek a sokat emlegetett invesztigaciós jognak a kezelésével. Itt mindenekelőtt megjegyzendő, hogy teljesen hiábavaló kérdés, vájjon a népszövetségi tanács köteles-e vagy sem automatikusan gyakorolni ezt az invesztigaciós jogot, amely most - a szóvetségesközi katonai ellenőrzés megszüntetése óta - mind a négv kérdéses államban hatályban van. Ez a kérdés, amely^alapjában véve a népszövetség és a népszövetségi tanács jogi termesz "béének kérdését illeti, tulajdonképen sohA nem is volt vitás. Az egész világ egyetért^abban, hogy a szövetségnek csupán kormányok a tagjai, hogy tehát a szövetség kebelében csupátn a kormányok cselekvőképesek. Mindaz, ami a népszövetségben történik, csupán valamelyik kormány indítványára történhetik. A£_"~ „ « .^bizonyos személyes szólásszabadság illeti meg ugyan, de sohasem volt kérdése^ hogy bármilyen természetű szavazás alkalmával csupán kormányaik utasításai alapján szavazhatnak, A cikkíró utal arra,' hogy a népszövetség invesztigaciós szabályzatának 2.fejezete egyébként külön rendelkezéseket tartalmaz arranézve, mikép történjék az inyesztigáció javaslatbáthozatala , ami "a népszövetség valamennyi tagállamának kormányait" megilleti. Amikor e szabályzat tárgyalása során - 1924.szeptemberében - Benes azt a pótlást kívánta ebbe a rendelkezésbe felvenni, hogy a tanács a maga kezdeményezéséből is fcglalkozha-tik ilyen kérdéssel, Parmoor lord angol delegátus nyomban kijelentette, hogy ez az indítvány rendkívül aggályos, mert a tanácsot nem illeti meg ez a^jogkör. Briand megakarta menteni B e nes javaslatát és olyan formulát indítványozott, amely biztosította volna a kezdeményezés jogát a tanács számára, Ishii^gróf japán delegátus azonban megállapította, hogy nem lát semmi lehetőséget arra, mikép kerülhetne a tanács - tagjainak kezdeményezése nélkülabba a helyzetbe, hogy valamely invesztigaciós kérdéssel foglalkozzék,»A tanácsban - mondotta ez alkalommal Ishii - különböző kormányok képviselői foglalnak helyet;közülök bármelyik javaslatot tehet, de ezt a javaslatot^ az általa^képviselt kormány javaslatának kell tekinteni. Ennek következtében a tanács nem fogiálkozhatik e kérdéssel a kormányok valamelyikének kezdeményezése nélkül." /Folytatása következik/ £_ eU^^^L^u^e^iat
