Napi Hírek, 1927. október/2
1927-10-24 [0165]
A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház pénz-és közlekedésügyi ^egyesitett bizottsága ma délelőtt 11 érakor, Ivády Béla elnökiésével;hozzákezdett a közúti gépjármüvek közúti célokra való* megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához. A törvényjavaslatot Temesváry Imre előadó ismertette. A kormány részéről Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter továbbá ' Defcseaffy Aurél, Varga Imre, Buday Béla és Förster Gyula államtitkárok vettek részt. Az előadó ismertetésében rámutatott arra, hogy a gépjármüvek nemcsak a külföldön, hanem Magyarországon is, különösen az utóbbi időben; rendkivül nagy mértékben,, foglalták el az állati vontatóerő helyét. Sta• tisztikai adatokkal bizonyította, hogy 1695 óta, araikor az első gépjármű megjelent-Magyarcrsz'gon, milyen rendkivül rohamosan fejlődött az autózás hazánkban. 1095-től 191o-ig összesen 1047, 1911-től 1917-ig 3174 darab gépjármű közlekedett Magyarországon. Csonkamagyarországon 1920-tól kezdve az emelkedés rohamlépésben haladt előte. lS20-ban 1672 darab, mig 1927 augusztus 1-én már *»• ;rM. .15,610 gépüzemű jármű volt forgalomban. "Az utolsó hónapban, vagyis 1927 szeptembereben ez a szám már 17,0?8-ra szaparodott. Ezek a rendkivül gyorsan emelkedő számok tették indokolttá azt, hogy a kormány az^autókozlekedésre alkalmassá tegye közútainkat, még pedig minél rövidebb idő alatt. Ebből a gondolatból fakadt a kormánynak az a terve, hogy a külföldön már régebben bevált gépjármüközlefiiési adó révén tegyük autőközlekedésre alkalmassá elhanyagolt, vagy pedig nem eléggé kifejlesztett közutainka Annak indokolására, hogy erre mily nagy szükség van, megállapította, hogy mig 1913-ban Jtözutainknak csak 1.7 százalékát kellett teljes beteritéssel és hengereléssel megjavitani, addig 192^-ban már utaink 16 százalékát javítottuk ezen a módon. Ennek ellenére sem mondhatjuk, hogy azok autóközlekedésre teljesen alkalmasak. Régebben csupán nagy időközökben kellett hengerednünk az egész uttestet, ma már egyes útszakaszokat legalább évenkint hengerelte tünk és még igy sem tudjuk azokat megfelelően alkalmassá tenni. Az adó aránylag egy igen csekély megterhelést jelent az autótulajdonosakra nézve, aiután az uj adó behozatala utan-elesnek az autókat ma terhelő közmunkávaltságok és egyéb közlekedési adók. Az adózás alapjául leghelyesebb lett volna a megtett útszakaszt tekintetbe venni. Mivel azonb an sem az elfogyasztott benzin, sem a gummi, sem pedig az útszakaszt mérő technikai w szerkezetek e tekintetben nem megbizhatók, mivel a benzinnél más szinezést kellett volna bevezetni,a gumminál pedig a csempészést segitettük volna elő, igy tehát nem áll más mód rendelkezésre mint a személyautóknál a lóerő, az autóbuszoknál és a teherkocsiknál pedig a suly alapul vétele. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta a bizottságnak. /^^<MJŰHÖ Az első felszólaló Kállay Tibor volt, aki az adó behozatalát ugyan helyeselte, de kifogásolta*, hogy aa adó- és az adótételek tekintetében tulságpsan nagy/"" biztosit a javaslat a kereskedelmi miniszternek. Szükségesnek tartaná , hogy az adóalapot és adótételeket magában a törvényben .. . határozzák meg,-és azok megváltoztatása ne a miniszter rendeleti hatáskörébe tartozzék, hanem csakis törvényhozási utón történhessék, kifogásolta továbbá, hogy nincs előre meghatározva az a^pénzszükséglet, amelyre a kereskedelmi kormánynak az utak javitása céljából feltétlenül szüksége volna ; A, 1. . hogy az ebből befolyó összegek kizárólag a kereskedelmi miniszttr rendelkezésére állanak, mert ig^y az egyes autonómiáknak nyújtandó, segélyeket a miniszter egyéni elb irálas árs b i zzák. U Z(hS*fr64'Cü / Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter válaszolt a felszólalásra. Leghelyesebben tenné, ha már egy egész utfejlesztő prcgrammot terjeszthetne a törvényhozás elé, amely arra is kiterjedne, hogy hol lenne leginkább szükség arra hogy legnagyobb forgalmú.középforgalmu és kisforgalmú utakat énitsünk, illetve fejlesszük azokat. /Folytatás következik./
