Napi Hírek, 1927. október/2
1927-10-24 [0165]
/A pénzügyi és közle&e&ésügyi egyesitett bizottság jelentésének folytatása-/ Ezekből az adatokból meg llapitható már most, hogy milyen boritásu utakat kellene létesitenünk, amelyekkel az autóforgalom legkönnyebben lebonyolítható volna. Nézete szerint nagyforgalmu / utaknál meg kell hagyni a makadám-rendszert, a kisforgalmú utaknál a hitument, a középforgalmu utaknál pedig a betonrendszerre kellene áttérni. A legnagyobb nehézség azonban az, hogy ma még nem tudja előre megállapítani,milyen összegre*, volna évrőlévre szüksége a kereskedelmi kormánynak az utak. rendezése céljából.' A tárgyalás alatt, levő törvényjavaslat mégis biztosit egy lehetőséget, ri £ errá nézve a miniszternek ,amennyiben már meghatározott összeg áll .a^rendelkezésére és abból az utak legalább bizonyosfoku jókarba helyezését meg lehet oldani. Az adóösszeg meghatározását , amit Kállay Tibor követelt felszólalásában, nem tartja lehetségesnek, mert azt az utak igénybevételéhez és javitási költségeihez képest kell majd összeállitani. Szilágyi Lajos felszólalásában indítványozta, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbuszokat, valamint az iparszerüen árufuvarozást végző teherautókat vonják ki a törvényjavaslat rendelkezései alól. Éppen ezért a javaslat átdolgozását kéri. Az autóbuszokat vagy egyáltalában ne, vagy csak igen kis mértékben adóztassák meg, mert azok teljesen közérdekű célt szolgálnak, akár csak a vasutak -és üzemük a* legtöbbször ráfizetéssel jár. Rendkivül súlyos tehernek tájija,' hogy az autótulajdonoskonak fél évre előre be kell ffizetni az adót. Hibáztatta továbbá azt is, hogy a javaslat csak kerettörvény, amelyben túlságos nagy felhatalmazást kap a kereskedelmi miniszter az adó esetleges bővítésére. Helytelen, hogy autóbuszvállalkozókat üzletszerű vállalkozóknak tekinti a törvény, holott nem azok. Ezért igazságtalan volna az autóbuszok suly szerint való megadóztatása ^ilyenformán a traktorokkal vagy egyéb jármüvekkel, amelyek nem fizetnek adót hátrányba kerülnének. A sulyszerinti adózás azért is helytelen, mert a teherautók közül különösen a magyar gyártmányúak rendki- vül svtlyosak s igy hátrányba kerülnének a külföldi gyártmányokkal szemben. Végül , ATX. ^elsorolta azokat a sérelmeket , amelyek az autóbuszjárat engedélyezésének kérelme kapcsán a vállalkozókat érik. Megállapításainak igazolására felemiitette azokat a helyeket, ahol a közérdekből megiáditott autóbuszjáratok; ráfizetéssel járnak. JjTne^é Rakcvszky Iván szólalt fel ezután. Üdvözölte a javaslatot, mert véleménye szerint automobilizmusunk éppen azért maradt el, mert nem Q gondoskodhattunk kellő utakról. Nem szabad tehát a kormánytól '^megtagadni azokat az anyagi eszközöket, amelyek az utak jőkarbahozásához & szükségesek. N e m tartaná azonban igazságosnak, háf-kizárólag útépítési c-é\ lokjat * ..yiautóadót a város belterületén közlekedő kisautókra is kiterjesztenék, mert az országos utakat a kisautók nem veszik igénybe. S ; / Végül rámutatott arra, hogy nem tartaná igazságosnak a lóerő és suly"szerint való. megadóztatást. Ehelyett azt ajánlotta, hogy a kereskedelmi miniszternek adjon a törvényhozás felhatalmazást igazságosabb adóalap megteremtésére. Aggályosnak tartja a lóerő kiszámítást formáját, amely túlságosan magas adatokat szolgáltat a külföldhöz mérten; de hibás azért is, mert hiányzik belőle a turaszám. A javaslatban megállapitctt progressziót enyhiteni kellene mindaddig, mig utaink rendbe nem jönnének. A mai rossz utak mellett ugyanis úgyszólván mindenki nagy autót kénytelen tartani, mert a kis kocsik alakadnak. Ajánlja, hogy minél előbb bitumenes makadámutakat építsenek s hozzák rendbe az úgynevezett átkelő útszakaszokat és országutakat is. /Folytatás következik./ Gno^GCS L.C 'ÍMTAR l> ;'Y'. .
