Napi Hírek, 1927. május/1

1927-05-03 [0154]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Olaszországgal &ötótt szerződés indokolása kifejti, hogy a trianoni béke megkötése atán Magyarország és Olaszország közt örvendetes módon hamarosan helyreállt a háborút megelőző időben kialakult hagyományos jő viszony, Olaszország Magyarország iránti jószándéka inak és barátságának a gyakorlatban is számos tanújelét adta különösen azáltal, hogy Magyarországnak a világháborút követő nehéz esztendőkben ismételten segédkezet nyújtott jogos törekvéseinek elérésére a nemzetközi forumok előtt. Ennélfogva üdvösnek látszott, hogy a két országot összefűző barátság kifelé is kidomborittassék és megfelelő nemzetközi szerződés utján szilárd alapokra fektettessék. s

<2^e.kk£^ A két országnak gyakorlatban eddig is jő eredőiéi „ járő baráti viszonyának fenntartása szempontjából rendkivül fontos, hogy esetleges viszályok megelőzéséről eleve gondoskodás történjék. Ezért állapodott meg a két erdekeit fél abban, hogy netalán felmerülő nézeteltéréseiket békésen intézzék el. meg pedig békéltetés, illetőleg választott bíráskodás utján. Ezeket a célokat szolgálja a Rómában 1927.április * 5-én aláirt'magyar-olasz barátsági, békéltetőeljárási és választottbirósági szerződés. A megegyezés tulajdonképeni lényegét maga a szerződés tartalmazza, mig a békéltető és a választottbirósági eljárás módozatai a szerződéshez mellékelt jegyzőkönyvben vannak részletezve. A szerződés első három cikke három fontos megállapítást foglal magában. Az 1.cikk kimondja, hogy a két szerződő fél között állandó béke és örök barátság fog fennállási* A 2.cikkben a felek arra kötelezik magukat, hogy a köztük felmerülő, bármely természetű s diplomáciai uton megfelelő időn belül meg nem oldható vitás Kérdéseket békéltető eljárás alá bocsátják. A 3.cikk szerint pedig abban az esetben, ha a békéltecés nem jön létro s jogi természetű vitáról van szó, az ügy választott-bíróság döntése alá bocsáttatik. Ami már most a békéltető és a választott birósági eljárás módozataira vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodást illeti, annak lényegesebb rendelkezései a következők: A jegyzőkönyv 2-10.cikkei a békéltető eljárástszabotlyozzák. A békéltetést a szerződő felejt egy háromtagú .bizottságra bizze^.E bizottságban mindkét fél saját állampolgárai közül kijelöl egy-egy tagot, a bizottság elnökét pedig harmadik hatalmak állampolgárai közül közös egyetértéssel választják* Ha a békéltető eljárás igénybevételére vonatkozó szándék bejelentésétőljszáciitott három hónapon belül akár a tagok megnevezése, akár az elnök megválasztása nem történt meg, a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölés megtételérc. A békélte tő bizottság igyekszik, felderíteni a. vitás kérdést, e célból vizsgálat utján vagy más módon megállapitja a tényeket, beszerzi a bizonyítékokat s a felek megegyeztetésére törekszik. Az ügy megvizsgálása s az eljjárás befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, a_melyben megállapítja, hogy a felek megegyeztek, vagy hogy a felek megegyezése nem sikerült. A szerződő felek a bizottság elú'tt kormánymegbizottaikkal és tanácsadókkal képviseltetik magúkat s kötelesek a bizottság munkáját minden rendelkezésre álló eszközzel megkönnyíteni. i/i-fó- ' A választott birósági eljárást a jegyzőkönyv) *•» cikkei szabályozzak. Fentebb már említtetett, hogy,ha a békéltető eljárás nem sikerül, & vitás kérdés, amennyiben jogi természetű kérdésről van szó, választott bírósági eljárás alá kerül. Ilyenkor minden felmerült esetben a szerződő felek külön magállapodást kötnek, amely részletesen meghatározza a'vita tárgyát és a Sjegalekitősára; és eljárására vonatkozó szabályokat. A vitás ügr . emennyiöen a felek errenésve megegyeznek, a hágai Állandó Nemzetközi Birosag elé is vihető. \, /Folytatása következik/