Napi Hírek, 1927. március
1927-03-24 [0150]
Ezzel az erdeullegés tárgyalás Brüsszelben meghiúsul t^pEz után Adatci japán nagykövetf^az ügy népszövetségi előadójának kívánságára az erdekeit államok képviselői még ugyancsak Brüsszelben résztvettek egy megbeszélésen, melynek .célja az előadó által a nepszöv-etségi tanács elé terjesztendő határozati javaslat megszövegezése volt. A magyar delegátus a szöveg megállapításába nem folyt be, sőt hangsúlyozta azt, hogy egy általán csupán nemhivatalos minőségben jelent meg a megbeszélésen, azonban hozzájárult a szövegt .-rvezet két mondutánoz, amelyek egyike arra irányult, hogy a ma^oyar kormány igyekezzék az optnnsok tedélyére osillapitőlag hatni, viszont a másik mondat arra irányult, hogy Románia az optánsok érdekeit méltányos mődon védelmezze meg. Bár teljesen nyilvánvaló', hogy a magyar kormán.y azáltal, hogy delegátusa a népszövetségi előadó határozatijavaslat-t^rvezetének néhány—egyebként sem érdemleges-mondatához hozzájárult, semminemű obligőt nem vállalt, a kormány még igy sem fedte képviselőjének' eljárását és a népszövetséggel közölte, hogy ahnoz nem járul nozzá. Minthogy azonban a népszövetségi tanáoS| arra hivatkozva, hogy Brüszszelben mégis egy lépés történt az ügy békés eliutézésénez, napirendre tért a magyar inditvány fölött/ a román propaganda azt iparkodott hangoztatni, ho,_-y Brüsszelben nimzetközi szerződós jött létre, amely az agrárreformuul Kifolyólag támasztott követelések ügyét egy szersmlndeiiuorra elintézte és ezen az alapon a kárvallott magyar birtokosok semmiféle nemzetközi jurisdikcióhoz • töbüé nem fordulnatiiok. Legyen szabad itt röviden közbevetnem, nogy a magyar-román vegyesdöutőbirősá^ 1527. január lu-iki Ítélete az állitólagos brüsszeli szerződés legendáját egyszersmindenkorra szétfoszlatta és lesújtó kritikát gyakorolt a román érv-lések fölött. Időközben, azaz az 1923. évi tárgyalások után, a jogfosztott magyar állampolgárok, opt. nson es nem optánson, teljesen függetlenül & népszövetség előtt fentebb ismertetett eljárástól, birtokaik kisajátítása miatt a trianoni béLeszerződós 250. §-a alapján a rorrrln-magyar vegyesdöntőbíróság előtt perrel támadták meg domániát. A döntőbíróság a perek tárgyalását a román részről tám sztott nenézségek folytán hosszú időn keresztül nem kezdhette meg és éveket vett igénybe, mig a folyamatba tett mintegy háromszáz birtonper Írásbeli tárgyalása megindulhatott. Az Írásbeli tárgyalás lefolytatása után végre a mult év december havában^uz első huszonkét pirtokper, amelyek között a Mrto.ok minden^kategóriája, a ls fa ..isebDtel a legnagyóbbig, képviselve van, szóbeli tárgyalásra került. Ezen pörökben a biróság az illetékesség kérdését eldöntő Ítéletet folyó - évi jcu.uár lo-én hozta meg. Az Ítélet a Románia által a bíróság illetékessége ellen emelt kifogást elutasítótta- es anélkül, hogy a kérdés érdemi eloirálásába bebocsátuozott volna, megállapította, hogy az eléjevitt ügyekbon nem záruozhatik el annak megvizsgálása elől, hogy nem forog-eform tényleg a békeszerződés 250. §-áuak megsértése. • Ezen független nemzetközi biróság ítéletére Románia azzal válaszolt, hogy bejelentette a birősá^nak, hogy a birtoáperek továbei tárgyalásain a román biró nem vesz részt. Egyszóval Románia egyszerűen túltette magát a döntőbíróság ítéletén, amely a hétesz .-rzádés rendelkezései értélűiében jogerős és megfellebbezhetetlen. /Folytatása következik./
