Napi Hírek, 1927. március
1927-03-24 [0150]
M +J< *Í 0 l% d °LH l^ wminiszter a képviselőház ós a felsőház külügyi taneíiiKn^xta bizottságát tegnap részletesebben tájékoztatta a magy am-romlu döntőbíróság előtt megindított agrár-pö±ökről. kivel ez a tájékoztatás szélesebb koromben tartnat érdeklődésre sfcámot, a Magyar Távirati Irodát fölhatalmazták a beszéd errevonatkozó részének közlésére . ; 0 ^i^iGzter aboól Indult ki, hogy a román kormány a népszövetségi tanács legutoobi genfi ulesen tett előtérjesztesoben indokolni próbálta a magyar-román vegyes döntőbírósággal szemben az agráraörökben tanúsított magatartását. Ez az ugy meglehetősen komplikált. f^-f^.^^-^n^SC - Mintegy háromszáz -magyar állampolgár - mondotta Walko lodlüc-yminiszter szoszerint - a párisi magyar-román \.. vegyes döntőhÍrósághoz ÍTordult ,. azoi: üliatt » jogserelmek miatt, amelyek őket a Eomániához csatolt volt magyar területen levő ingatlanaiknak a román hatóságok által történt mar tálam tasnelküli kisajátítása folytán v érték. Ezen panaszok lényege a. következőkben foglalható össze: A trianoni békeszerződés 250,y.-a a magyar állampolgároknak a vols osztrák-magyar monarchia területén lévő vagyontárgyait különleges védelem alá helyezi az utódállamok részéről fenyegető minden nemzetközi jogellenes elbánással szemben, i az utódállamokat, amenynyiben e vagyontárgyakat tulajdonosaiktól mégis elvonták volna, in integrum r estlttrlio-ra kötelezi. A békeszerződés e szakasza egyben ugy intézkedik, hogy rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében felmerülő jogviták a békeszerződés 239. szakaszában felállított vegyes döntőbíróságok által biráItassanak felül, amelynek Ítéletei végérvényesek es azokat az érdekelt felek kötelezőknek tartoznak elismerni, A 250. szakasz nem tesz különbséget a magyar állampolgárok között, aszerint,hogy az állampolgárságot opció utján szerezték-e meg, avagy magyar állampolgárságuk ^megszakítás nélkül fennállott. A békeszerződés ezen félreérthetetlen intézkedései elIncére Romániába magyar állampolgárok földbirtokait, tekintet nélkül azok nagyságara, földreform örve alatt kártalanítás nélkül sorra kisajátította* Különösen kíméletlenül járt el azon magyar birtokosokkal szemben, akik Erdélynek a román csapatok által történt megszállásának idején, ha csak néhány napra is, a megszállt területekről eltávoztak. Ezeket a birtokosokat az abszentizmus fogalmának célzatos megkonstruálásával távollévőknek nyilvánította, s őket ingatlanaik teljes kisajátításával sújtotta. •fizt az^Önmagában is evidens jogsérelmet különösen súlyossá tette az a körülmény, hogy a magyar állampolgárok kisajátított - ingatlanaikért tulajdonképen semminemű kártalanításban nem részesültek,Tekintetbe kell ugyanis vennünk, nogy a vonatkozó román törvényes intézkedés a_ kisajátítási árat a földeknek 1913-rban érvényben volt forgalmi árában aliapitja: meg, azonban ezt nem az akkori teljes aran értékben, hanem a mai elértéktelenedett, ax aranyérték 2 1/2 százalékára sülyedt papirlejben rendelik kifizetni* Azonban az így megállapított összeget sem fizetik ki az .érdekeltnek, hanem azt az állam kényszerkö-£csön gyanánt visszatartja és helyettük 5 százalékkal kamatozó kötvényt ad áz egykori tulajdonosoknak,amelynek a jelenlegi forgalmi értéke a névérteknek csak 30-ác százalékát éri el, /Folyt.köv./ ^
