Napi Hírek, 1927. március
1927-03-24 [0150]
így a kisajátítási ár a forgalmi árnak tényleg nem is 1 százalékát teszi ki. Azonban ezen kötvényekhez is csak akkor juthatnak a kisajátitás^ szenvedettek, ha el zetesen Írásban kijelentik, hogy a kártalanítási összeggel ki vannak e.égitve és az ellen semmiféle jogorvoslattal nem •élnek. - •'' f Románia, a fent röviden ismertetett intézkedések által a magyar állampolgárok százait forgatta/, ki a legrövidebb idő alatt vagyonukból és fosztotta megyöket exisztenciájuktól. /sokat emlegetett A román kormány is tudatában volt annak, n.ogy az úgynevezett erdélyi földreform—törvénynek egyes rendelkezései a nemzev.közi jogelvekkel és a trianoni szerződés rendelkezéseivel el Jentétben vannak,, * Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy kirívóbb rendelkezéseket, igy *_ r> /ajDszpntis^a-szakaszt, tompitani. igyekezít;^ olymódon,hogy az fcalső végrehajtási utasításba, egy klauzulát vettek fel, amely szerint a vonatkozó rendelkezések az osztrák és magyar állampolgárokkal szemben ftsak akkor alkalmazhatók, ha nincsenek ellentetten a békeszerződés rendelkezéseivel. Később azonban a Bratianu-kormány egy ujabb végrehajtási utasitásban nemcsak hogy törölte a i entemlitett megszoritó klauzulát, hanem bizalmas végrehajtási utasitások^utján a^törvény^különben is jogfosztó intézkedéseit a magyar állampolgárokra nézve kíméletlen szigorral alkalmazta"tbt/. 9 ebben az időben Kétségtelen, hogy a romáS*"nagrárreform»-nak súlyos intézkedései elsősorban a magyar.optánsokat érték.^minthogy a vonatkozó rendelkezések épen az optálási határidő lejáratának időpontjában léptek életbe. Az optánsok, akik részére az ingatlanaik megtartását a 250. §.—on ki— vül a trianoni szerződés 63-,§ .—a .is kifejezetten biztosítja, .tömegesen fordultakra magyar kormányhoz,^ kérve, hogy lépjen közbe mielőtt befejjezett tények elé állíttatnának, A magyar^kormány az optánsoknak először az"b szuggerálta, hogy a 250,§ .< . alapján forduljanak a vegyes döntőbíróságihoz annál is inkább, mert a 63, §, szakciót biztositó fórumról nem gondoskodott .Később azonban helyt adva^az ojjtánsok azon érvelésének, hogy Románia a döntőbíróság megalakulását és zavartalan mükö—_ dését a szabotálás minden eszközével állandóan megnehezíti, és igy az ő eljárásuk a döntőbíróság előtt nem' alkalmas a román jogfosztő intézkedések alkalmazásénak mielőbbi megakadályozására;legfeljebb igazuknak egy későbbi stádiumban való elérésére, a nagykövetek•tanácsának felszólítására a kérdést 19 23—ban a népszövetség elé vitte. Belépésénél azonban a magyar^kormány, amely a lépéssel is segitségére kivánt lenni a^hozzáforduló magyar honosoknak, kifejezetten fenntartotta a magyar állampolgárok — optánsok és nem optánsok^— minden jogát, amelynek érvényesítése a trianoni békeszerződés vagy más szerződések egyéb rendelkezései, alapján akár a népszövetség, vagy más hatóság előtt* történhetik^. IfK, Az ügyiek a népszövetség előtti 1923. évi tárgyalása a kérdés meritumát megoldatlanul hagyta, ami főleg azon körülményre vezethető'' vissza, hogy Románia nem adta hozzájárulását ahoz, hogy a kérdés döntés vagy legalábbis véleményadás végett a' jaliandó nemzetközi bíróság elé terjesztessék, s hogy a népszövetség tanácsánaknincs módja valamely kérdést érdemben az érdekelt államok hozzájárulása nélkül eldönteni. k népszövetség tanácsa által.1923-ban szuggerált brüsszeli tar nácskozás nem járt^eredménnyel. \ X/í&#J<Magyarország képviselői ugyanis ,J legfeljebb annyit voltak hajlana dók^koncedálni, nogy elismerik a kisajátítás jogosságát egy közérdekű agrárreform céljából, de ragaszkodtak a terjes és méltányos kártérítés aranyban való megfizetéséhez,amiről viszont Románia képviselői hallani Sem akartak. ' /Folyt.köv./ . „ CL EVÉtt*fl OBS2^ eKdó
