Napi Hírek, 1927. március

1927-03-10 [0150]

Ez az általános közlekedést ugy fogja szolgálni, hogy megéri az ál­dozatokat, A második csoportba tartozó utak a mai országutaknak fe­lelnének meg, bár ©ementmakadám felhasználáséval itt is jobb eredményt lehetne., elérni. A hárma lik kategória terén történt nagy mulasztásokat hamarosan rendbehozni nem lehet. Két megbízottat küldenek ki az angol és nés'.vet legújabb útépítési methódusok tanulpi.nyoza.sara, hogy Magyar­országon a program végrehaj fásánál ezeket a módszereket alkalmazzák,' kívánatosnak tartaná, ha a költségvetés bizonyos 1égijáratokat szubven­cionálhatna. Fontos volna a becs-budapesti vonal folytatása. Akár- * milyenfszegény az^or^zág, ne^> szabad kikapcsolódnia a légi forgalomból. A postánál is te vszerü. beruházási programmot haj tanak-végre. A telefon automatizálása ez év folyamán, befejeződik és a bécsi kábel épitése is befejeződik, ami nemcsak Béccsel, hanem a távolabbi külföld­del, elsősorban Frankfurttal, Münchennel és még két népet centrummal való közvet t-en összeköttetésünket „biztositja. A falusi postahivata tok számára eddig harminc épületről történt gondoskodás 10 milliárd korona értékben, 1927/28-ra pedijjj 1.2 mi"}]ió pengő van előirányozva, Az összes községeket fokozatosan oevonják a te­lefonhálózatba, Háromszáztizenkét falusi postahivatal kap te 1.eforfközpon­tot,! hatszáznegyvennégy jegyzoyég - . telefonállomást. Az összes ma­gya országi községek bekapcsolása három év alatt megtörténik, Előkészí­tés Uxat..- van az a terv is, hogy az automatikus kapcsolás és a nappali; esetleg éjjeli folytonos szolgalat ezeken a helyeken is lehetővé'tétes­sék. Az uj huszkilowattos nagy rádióállomás üzembehelyezésével a leg­kisebb falu és a tanyák lakossága is hozzájut kristálydetektoros készülék­kel a budapesti állomás összes kulturális szolgáltatásaihoz. Ezután ismertette az osztrák-magyar monarchia vasúti kocsi­parkjának felosztásával kapcsolatosan Magyarországtól ujabban követelt vasuf-i kocsik ügyét., A békeszerződéssel létesített reparticiós bizottság, amely 1919-ben Bécsben kezdte meg működésé:., hosszú tárgyalások után nem tudott megfelelő felosztási alapot találni és 1921, novemberében a por­tó rosei gazdasági konferencia döntése szerint az utódállamotok ideiglenesen birtokba vették és cégjelükkel, ellátták azokat a kocsikat, amelyek 1922 január 1-éa vonalaikon voltak, 1924. május ol,-i határozatával a bizott­ság, amely ekkor sem tudott jobb alapot találni és mert a portorosei fel­osztás az utódai 1 aitpknak többétkevésbbé megfelelt, kimondta, hogy minden utódállam véglegesen birtokba vészi a portorosei egyezménynek megfelelő kocsikat. Magyaror-zág kiküldöttje hozzájárult éhez abban a reményben,hogy ezzel az ügy végleges befejezést nyert. A végleges rendezés a tulajdon­jog kéretsebenfeltételnül szükséges vols, elsősorban a racionális járó­müki h a a ználás szempontjából. 1925-ben Magyaraézággal szemben a reparticiós bizottságban ujabb • járómüköve"tclést támasztottak. A magyar képviselő visszautasította azt a követelést, mire a bizottság elnöke az errevonatkozó döntést a^nagy­követek tanácsához terjesztette fel. Ez a mulfév január és február ha­vában tortént, A nagykövetek tanácsa ugy határozott, hogy 5650 teher­f kocsi kiszolgáltatását kivanja felosztás céljára, ennek: hatvan százalé­kác^l926.. december Sírig, negyven százalékát pedig 1927. január végéig. Xfftf -'lB^alvoÜ kor^H : f Síi a .oemzatktj zi kocsiszabályzatban megállapí­ts uw ívutmuerei. nzetesere köteleztek a magyar áramot. /Folvh köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom