Napi Hírek, 1927. március
1927-03-08 [0150]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház pénzügyi bizottságának mai ülésén Kenéz Béla elnöklete alatt folytatták a kultusztárca részletes i .^tárgyalását. A cimhez Hegedűs Kálmán szólalt fel,, aki megemlékezik arról r széleskörű akcióról, amelyet a kultuszminiszter megindított a külfölddel való szellemi aapcsolatok létesítésére. Kérdést intéz a miniszte -hoz, tervbevett római utjának céljai iránt. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter sajnálattal állapítja meg, hogy Magyarországról milyen tóves, sokszor rosszakaratú fogalmak^ uralkodnak a külföldön. A külföld eme ^tájékozatlanságánál* eilensulyozására szükséges bizonyos intézmények létesítése, élén egy-egy;, r. magyar érdekeket J.épviselŐ ^repre^fentati-uP man-nel. Ismerteti a kollégium hungaricumok jelentőségét, amelyek külföldön a magyar tudományosság és kultúra reprezentatív szervei, úgyszólván magyar kulturális követségei:. Másreszt azonban arra is szolgálnak, hogy internátusr.i legyénél: külfö:.dön tartózkodó magyar tudósoknak, művészeknek s egyetemi hallgatóknak. Ega/ ilyen intézmény létesítésére gondol Rómában, ahova ^festőket, építeszeket, művészeket kell küldenünk.*Az ottani atmoszférában való működés ellensúlyt nyújthat a modernizmus tultengései ellen is, Marschall Ferenc szeretné, ha a lmltuszminiszterium/iöltségvetése dotáció tekintetében mintául sz-. Igáihatna a gazdasági tárcákra nézve. Csatlakozik Hegedűs Kálmánnok ahhoz az elismeréséhez, mellyel o. kultuszminiszter munkájáról megemlékezett. Kérdi, hogy a kultusz.-' miniszter foglalkozik-e a tanítóképzés reformjával. Célszerűnek tartaná, ha a tanyai tanítók szolgálati idejét rövidebb időben állapítanák meg, mint a városiaknál. Elismeréssel adózik a miniszternek, hogy rengeteg valiá.solapitványi birtokot, adtak ki bérletbe kisembereknek, ellenben a bcrletkiadás a konjunktúra teljében történt s ezért kéri, hogy a bérleti feltételeket vegyék re-vizió alá, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válaszolva az elhangzottakra, kijelenti, hogy a népiskol. 1: differenciálása egyike a pedagógia legvitásabb kérdéseinek. . V /- • -. . . Szerinte ' _ y szükséges a differen ciálác, mert a tanyai iskoláknak más igényeket kell szolgálniOk.mint a, városi oknak, .' .. t '. '. .é, A tanítóképzés reformját illetőleg a szorgalmiídot nemregiben négy évről öt évre emeltük. Ötezer épületre volna szükség,^ hogy végrehajthassuk a hatvan esztendővel ezelőtt megszavazott hat éves mindene napi népoktatást. Az elv az, hogy a kiképzés vidéken történjék, mert a Pesten tanuló tanerők Pestre vágyódnak, másrészt akaratlanul is belenevelik tanitványrlkba a város felé való vágyódást. Az alapítványi bérletekre nézve kijelenti, hogy az az intenciója, hogy szövetkezeti garancia mellett kisbériek kezébe minél több föld jusson. A magas bérleti összegeket illetően már sok mérséklés történt és a felülvizsgái lat folyamatban van. A második cimhez Czettler Jenő szólt hozzá és a felekezeti alkalmazottak .' x kántorok és egyéb egyházi tisztviselők illetményeinek ügyét teszi szóvá. Sok helyen a békebeli aranykoronát ma is papiricorónában fizetik. Kéri a minisztert, adjon ki generális intézkedést a kérdés rendezéséről, /Foiyitatá^a következik./ cv ,£\5^
