Napi Hírek, 1927. március

1927-03-08 [0150]

:: Berlin , március 8. / Magyar Távirati Iroda/ A nemet . sajtó behatóan foglalkozik a magyar-román vitakérdés genfi tárgyalásával 6a általánosságban igen kedvezően nyilatkozik Magyarországra nézve. A lapok hangoztatják, hogy ez a tárgyalás milyen fontos nemzetközi szempontból, de különösen német szempontból, miután Lengyelországban es a balti ál rmokban ugyanúgy - minden kártalanítás nelkul - sajátítottak ki a német birtokokat. A magyar állampolgároknak az az igénye, hogy kisajátított birtokaik után kártalanítást adjanak nekik, moat az egész kcrdcst időszerűvé teszi. Még a Vossische Zeitung is, amely ritkán mond jő szót Magyarországról, most rámutat arra, hogy a magyar panaszosok a román-magyar döntőbíróság előtt már kedvező ítéletet értek el ebben a kérdésben és kiemeli az illetékességi kérdés jelentősegét, A Berliner Tage blatt azt irja, hogy Gajzágó magyar kiküldött behatóan ismertette a magyar földbirtokosok ellen indított kisajátítási eljárást , amit rablásnak mondott. Különösen'nagy teret szentel a genfi tálalásoknak a Deutsche Allgetneine Zeitung. A lop azt irja, hogy itt nemcsak egy román-magyar vitás eset tárgyalásáról van szó, hanem egy alyan kérdésről, amelynek hordereje messze túlterjed az érdekelt két államon. Gajzágó beszéde jogi Szempontból fölötte állott a román delegátus beszédének. Lényegében arról van szó, hegy azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek birtokaik vannak a Románia javára megítélt területeken, a trianoni békeparancsban jegot nyertek arra, hogy birtokaikat megtarthassák. Látnivaló, hogy ez egyike a békeparancsok ama kisszámú rendelkezéseinek, amelyek kedvezők a le igázóttokra, Románia attól tarthat,^hogy az érd emi tárgyalás Magyarországra nézve kedvező Ítélettel végződhetik. Szert van az, hogy nem akarja elismerni a pírisi döntőbirósag illetékességét. Mindenekelőtt semmikép sem látszik helytállónak Titulescu amaz álláspontja, amely a döntőbiráskodási eljárást csak annyiban ismeri el, amennyiben összeegyeztethető a nemzeti érdekekkel. Az ilyen megállapítás ad absurdum viszi a döntőbíróság gondolatát. ^ . „X: Furcsán fest, hogy ilyen mesterkélt fogásokkal éppen a népszövetségi tanácsban mernek megpróbálkozni, tehát abban a testületben, amely nemzetközi jogi elvvé avatta a döntőbíráskodást. Világos, hogy ha Titulesou felfogását általánosan érvényesnek ismernék el, akkor^mós államok is ép olyan joggal kivonhatnák magukat-nemzetközi szerződésekben megállapított kötelezettségeik alól, - elsősorban a világháborúban alul maradt államok. Remélhető, hogy sikerülni f«g ebben a -vitás esetben is érvényt szorozni a jogi álláspontnak. Ha nem igy történnék, evvel magának a népszövetségnek alapját rendítenék meg, ami okvetlenül felforgató következményekkel járna az egész európai politikában. A Taeglicho Rundschau a következőket irja: Titulescu védekezése annak az embernek védekezésére emlékeztet, akit valaki megvádolt, hogy kölcsön adott korsóját törött állapotban adta vissza és aki a következőkép válaszolt a vádra: Először is nem vettem kölcsön semmifele korsót, másdoszor a korsó mór el volt törve, amikor kikölcsöhöz-= tam, harmadszor a korsót ép állapotban adtam vissza. /ÜTI/