Napi Hírek, 1927. február

1927-02-25 [0148]

/ A szkupstina üléséről szóló belgrádi.hir folytatása/ Maximovics kijelentette, hogy a bácskai nagyzsupánnak tulajdonított ama kijelentés, hogy belgrádi utasitásra volt kénytelen erőszakos eszközöket alkalmazni, elejetől-vegig hazugság. Pernar / Badics-párti/, aki Maximovics mellett mint belügyi államtitkár működött, helyéről felugorva kiáltozta: Be fogom bizonyitani! Maximovics

1 állitásának igazolására a nagyzsupán táviratát mutatta fel. A belügyminiszter beszéde dtán az ülést felfüggesztették és annak folytatását délutánra tűzték ki. Minthogy több ellenzéki szónok van feliratkozva, valószinü, hogy a szavazás csak a késő éjjeli órákban fog megtörténni. /Ml _§ B e 1 g r á d,február 25. /Magyar Távirati Iroda/ A belgrádi ^mmitőszék megsemmisítette a koszovói mitrovicai birőság Ítéletét, amely Ferad _ "': Drága béget, a délszerbiai muzulmánok politikai vezérét az okkupáció idején tanusitott magatartása miatt huszévi börtönbüntetéssel sújtotta. A.legfőbb törvényszék a mitrovicai törvényszéket uj vizsgálatra ós/Ítélethozatalra utasitotta. § /-/ p r ág a, február 25. Aíagyar Távirati Iroda/ Az ErdősKárpátok autonómiájáért megindult küzdelem első komolyabb lépése megtörtént. A központi ruszin nemzeti tanács ugyanis kibocsátotta első kiáltványát, amelyet különböző pártállásu erdőskárpátokbeli képviselők és politikusok aláirtak. Az erdőskárpátokbeli magyar ellenzéki pártok szövetsége elnöki határozat értelmében ugyancsak magáévá tette a ruszin kiáltványt és azt Korláth Endre képviselő, a szövetség vezetője a párt nevében is kiadta. Korláth a kiáltvány bevezető ' soraiban kifejti, hogy a ruszinok évszázadokon keresztül küzdöttek a magyarokkal együtt Rákóczi zászlója alatt szabadságukért. Akkor mi voltunk többen - mondja Korláth - és ők kevesebben, most pedig ők vannak többen és mi vagyunk kevesebben.Ők segitettek nekünk akkor, most pedig mi segitünk nekik és megyünk velük a közös szabadság kivivásáért, ugy ,dnt őseink tették. Maga a kiáltvány, amely a köztársaság elnökéhez, nemzetgyűléséhez és L.lnisztereihez van cimezve, több pontba foglalja a ruszinok sérelmeit ; •-»'. . és követeseit. Ezek a következők: dtz Erdős-Kárpátok területének pontos meghatározása, az autonóma bevezetése, amelyáek érdekében a mai napig semmi sem történt; az állami hivatalokban nem odavaló hivatalnokok alkalmazása, továbbá az a merénylet, amelyet az ErdősKárpátok ellen az őslakosság megkérdezése nélkül a közigazgatási reform formájában követtek el. § A . magyar államvasutak igazgatósága a közönség érdekeit szolgáló kényelmes ujitást léptetett életbe, amidőn . elrendelte, ho<ry budapesti hivatalos menetj egy irodájji^ annak _ípj^r^X^á^.Ji^4^ fiókjait a szomszédosa^ kivéve, /az ország minden állomására/a kiváns ághT|eepes"t menettérti 'jegyeket Szolgál tathassanak ki. Az intézkedés egycsapásra megszünteti a pályaudvari pénztáraknál való ácsorgást.E menettérti jegyek érvénye 15 napra terjed. , ^v/étvKw