Napi Hírek, 1927. február
1927-02-25 [0148]
§ P á r r i s b é 1 jelentik: Dupuis Károly, a francia Institut tagja, a párisi École des Sciences Politiques nemzetközi jogi tanára, a Revue Blau legutóbbi számában A nemzetközi döntőbíráskodás válsága cimen cikket irt, amelyben a következőket fejti ki: Románia,amelyet a trianoni békeszerződés világos rendelkezései ellenére összes javaikból kiforgatott magyar állampolgárok a román-magyar vegyes döntőbíróság Ítélőszéke elé idéztek, jónak látta, hogy ennek a bíróságnak illetékessége ellen kifogást emeljen. Románia képviselői a tárgyaláson kijelentették , hogy a vegyes döntőbíróság^iránti "tiszteletből" előadják ugyan azokat az r okokat, melyek az illetékességi kifogás emelésére késztették, de világosan kifejtették azt is. hogy a biróság iránti -kd Í.VA" .'. x.^m.^ lm "tiszteletet" nem viszi^odáig^ ,hogy az illetékességi kifogás elvetése esetén az ügy érdemi tárgyalásába is bocsátkozzanak, mégkevésbbé, hogy az esetleg marasztaló Ítéleteket végre is hajtsák. A rónán parlament, január 27.vi ülésén pedig egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, melynek értelmében Románia a román-magyar vegyes döntobiróság illetékességét nem ismeri el. Bizonyos, hogy Románia álláspontja elfogadhatatlan.^Románia a trianoni békeszerződés következtében óriási területgyarapodáshoz jutott. Ez a területgyarapodás azonban ahoz a feltételhez volt kötve, hogy a magyar állampolgároknak az átcsatolt ^területeken fekvő javait tiszteletben fogja tartani.ESvol szemben Románia Erdélyre vonatkozólag oly agrártörvényt alkotott,amelynek, jogfosztó intézkedései főleg a magyar birtokosokat sújtották. Ezek a birtokosok, amint erre a trianoni békeszerződés 250. cikke jogot ad, jogorvoslatért a védelmükre hivatott vegyes döntőbírósághoz fordulnak. Ez a biróság egy kiválóan megindokolt határozattaí saját illetékességét megállapítja, És Románia most szuverenitására való hivatkozással ez alól kibújni szándékozik, s egyszerűen kijelenti, hogy egész politikai exisztenciáját érintő alaptörvényeit semmiféle nemzetközi fórum előtt nem engedheti vita tárgyáivá tenni. Kétségtelen, hogy Románia érzékenysége sokkal kisebb volna, ha bensejében érezné, hogy^agrárreform-törvénye nemcsak a nemzetközi jo^,-hanem az egyszerű méltányosság szempontjából sem eshetik kifogás aáa. De ez a magatartása oly vélelmet állit fel vele szemben,tcmelytól nehéz lesz szabadulnia. Ez a vélelem pedig az, hogy agrárreformtörvényét azért alkotta,hogy vele a magyarokat a trianoni békeszerződés ellenére kifossza. ^.Ha Románia továbbra is ezt a magatartást követné, akkor súlyos csanast merne ugy a népszövetségi paktumra, mint a békeszerződésekre. A népszövetségi paktum azt követeli, hogy minden /államok között/ felmerülő vitás esetet a sima megoldás érdekében vizsgáljanak meg és amennyiben^az akár már f elmerült, akár col a jövőben felmerülő vitás esetre a^döntőbiráskodáe útját választották volna, akkor ezt az utat^ minden^más ut kizárásával, a döntés meghozataláig, beleértve annak végrehajtását is, végig kell járni. A békeszerződések pedig azt követelik, hogy rendelkezéseiket tartsák be mindazok javára, akik reájuk hivatkozhatnak,anélkül, hogy bárkinek^is módjában álljon, hogy csak előnyeiket élvezze, terheiket, pedig elháritsa. Kétségtelen, hogy Románia elvesztené minden jogcímet ; az Erdély feletti szuverenitásra, ha to^vábbra is alkalmazna egy olyan agrártörvényt,melyre a vegyes döntobiróság kimondaná, hogy ellentétben áll azzal a feltétellel, amelyhez az államszuverenitás változása kötve volt % Es elvesztené-e magát a szuverenitást? •s^fctf** /Vége következik./
