Napi Hírek, 1926. március/2
1926-03-27 [0127]
/A belgrádi parlament külügyi vitájának folytatása./ Pribicsovics ezután a kisebbségi kérdésekkel foglalkozott és kijelentette, hogy Görögország nem tartja be a kisebbségi egyezményt, majd botrányosnál': mondotta azt. hogy Ausztria sem elégiti ki a kisebbségek igényeit, A Bulgáriához való viszonnyal foglalkozott ezután és támadta Radicsot, aki a Bulgáriával való konföderáció mellett keltett hangulatot és kérdezi a^külügyminisztert, hogy magáévá teszi-e Radics álláspontját, Beszédénél: végén állandó parlamenti külügyi bizotts'g felállítását követelte. Ezután Csirkovics radikális képviselő szólalt fel, aki főleg az ország balkáni politikájával foglalkozott. Birálta az Albániával szemben folytatott uolitikát. es megállapította, hogy Bulgária mostani államfője barátságos érzelemmel viseltetik Jugoszlávia iránt, de a kormány elmulasztotta ezt kihasználni. Bulgáriával szemben - mondotta - békülékeny szellemet kell tanusitani. A következő szónok Ilia Sumenkovics demokrata, aki a diplomáciai titkosságot hibáztatta. Szerinte a külügyminiszter a kritika minden lehetőségo nélkül folytatja politikáját. Rusdi bég török külügyminiszter/ miután Csicserinnel szerződést kötött, Belgrádba jött és itt olyan meleg fogadtatásban részesült, hogy általánosan feltűnést keltett. Látogatásának céljáról azonban semmit sem mondottak. Ilyen a helyzet Nincsics római útjára vonatkozólag is. Biztos, hogy Rómában a középeurópai kérdéseket tárgyalták meg és lehetséges, hogy közben megfeledkeztek Franciaországról. Minden állam külpolitikájánál:-mondotta-az állandó béke biztosítására kell törekednie, Nincsics nem beszélt arról sem, hogy milyen szerepe lesz a kisantantnak a jövőben. Arról is beszélnek, hogy az Olaszországgal kotott paktumot ki fogják szelesit .ni Locarno szellemében. Ez helyes^ de figyelmezteti a kormányt, hogy Locarno a status quot jelenti A Balkán biztonságára vonatkozólag Nincsics olyan formulát adott, uogy mindaddig semmit neirflehet tenni, amig a vitás kérdések nem /tisztázódnak. Rufos görög külügyminiszter azonb n kijelentette, hogy a kisebbségi kérdés nem szorul tisztázásra. Nincsics ragaszkodik ennek letárg. alásához, Ugy látszik előbb tisztázni kell, hogy melyek a tisztázandó kérdések. A konföderáció -sokak kivánsága, ezt azonban esa-k tettekkel lehet olosegiteni. Végül hangsúlyozta, hogy a SHS királyságnak célja a Balkán békéjének biztositása és a külpolitikának arra kell törekednie, hogy a békét ápolja és erositse. Utána Jovanovics főldmivesparti mondott beszédet, aki az európai problémákra, -köztük a lefegyverezésre- hivta fel a külügyminiszter figyelmét. Rámutatott arra, hogy egy angolszász front mellett, kiala- kul a latin népek szorosabb együttműködése, a szláv népek uniója azonban még messze^van. A^külügyminiszter mindezekről semmit sem mondott. Uj Locarno előkészítéséről is beszélnek, de nem tudjuk, hogy kivel kötünk először paktumot. Az is nyilt kérdés, hogy Románi.. és Lengyelország bent lesznok-e az uj Locarnóban. azután^a balkáni helyzetre tért át. Itt különböző érdekellenteteket lát,^Jugoszláviát a szaloniki kérdés érdekli. De az is bizonyos, hogy Angiig és Franciaország nem nagjr szimpátiával kisérik,Jugoszlávia követeléseit. Tekintettel kell lenni. Oroszország magatartására is. Az ország érdekeit három állam részéről érhtrti támadás: Magyarország, Bulgária és Olaszország részéről. Közöttük Magyarország legjobban felkészült. Magyarországon feön kell tartani a nemzetközi ellenérzést. Bulgáriában a makedón kérdés érinti Jugoszláviát. Olaszország legutóbb bizonyos kérdésekben igen agressziv magatartást tanusitott Jugoszláviával szemben, TÓn v , hogy Olaszország erős, azonban számitásba kell venni, hogy rövid idon belül Németország és Oroszország Európában szerepet fo 0 nak játszani és akkor Olaszország másodrendű hatalommá sülyed. Tartani keil attól, hogy Nincsics Romában titkos konvenciót kötött, pedi^ Olaszország az ellen a népszöve ség/jtlon van, amelyet Jugoszlávia mind énben taoog t. A jugoszláv külpolitikának egyetlen biztos utja v:n; a szlovén népei , szolidaritása, Rendezni kell íz Oroszországgal való viszony kérdése.-, xv.
