Napi Hírek, 1926. március/2

1926-03-27 [0127]

/A $akupstin% külügyi vitájának 2.folytatása./ A következő szónok Trombita volt külügyminiszter horvát foede­ralista különösen Nincsics külügyminiszternek a parlamentben folytatott politikáját támadja. Kifogásolja míg Trumbits azt, hogy a külügyminiszter még Olaszország felé igen gyengéd politikát folytat, különösen 'az Olasz­országi szláv kisebbségek ügyében. A ijZ^uX^" Utána ' ' • Markoviéul ko mán ypilrti szólalt fel. A külügyi expozét teljesen kielégitönek tartja. Természetes - mondotta - hogy Olaszország­gal szorosra fűzzük kapcsolatainkat, mort ha ezek a kapcsolatok megerő­södnek, az ország helyzetét megerősíti valamennyi szomszédjával szemben. Hibáztatja a kisebbségi kérdés folytonos emlegetését. Ez a problema po4 litikai ügy. Nem hiszi, hogy Ausztria csatlakozásának ügyét a népszövet­ség megkerülésével akarják megoldani, de azt sem hiszi, hogy ez a £érdéc a közel jövőben aktuális lehet. Több jelentéktelen felszólalás után Ninosios külügyminiszter válaszolt a vita során elhangzottakra; Szememre vetik - mondotta - a diplomácia titkos voltát,a kül­politika irányításában használt titkos metódusokat. Pedig titkos diplomá­cia most nincs, nem is lehet, mert nem lehetnek többé titkor szerződések. Ami titkos, az a vizsgálat,az eszmecsere,a talaj előkészítése, uj kombi­nációk tárgyalása és ezek mindig titkosak is voltak. A parlamenttel di­rektívákat már évekkel ezelőtt kaptam. Ezek a direktívák a külpolitiká­ban állandóak és megváltoztozhatatlanok. Változhatik a taktika, a kül­politika céljai és irányai ugyanazok maradnak. Szemrehányást tesznek neki azért, mert nincs külügyi bizottság. Vannak többen, akik a külügyi bizottság megvalósítása mellett foglalnak állást, mégis elismeri, hogy annak vannak hátrányos oldalai is. n A második kritika - mondotta - hogy a kormány nem fordit ele­gendő gondot a kisebbségekre és nem adott eléggé megnyugtató kijelenté­seket kisebbségeinkre vonatkozólag. Mondhatom, hogy a kisebbségek védel­me kétélű kés, amellyel vágunk az egyik oldalra, de vágunk a másik oldal­ra is* fa amennyiben erről a kérdésről azon a talajon és ama keretek között beszélnék, mint azt egyes szónokok kívánják, ha én mindazokat a kijelentéseket megtenném, amelyeket telem követelnek, higyjék el, hegy é,t többet ártana nemzeti és állami érdekeinknek, mint amennyi hasznot T A kritikának legnahyobb része ^a Olaszországgal való viszo». oyunkra vonatkozik. Megelégeééssel konc tat ált a^hogy csaknem^ • v szónok ^külpolitika • természetes irányának az Olaszországgal val<? jó ée baráti kapcsolatra vonatkozó törekvést jelölte• meg. Egyedül Jcva­novics kivétel, aki a legnagyobb pcsazimista volt, midőn kijelentette, hogy külömbözö okokból nem lehet barátság közöttünk. Ami Olaszországgal való viszonyunkat illeti, külömbözö igen nagy érdekek kapcsolnak össze/ bennünket és ezek bennünket barátságos és jó egymásközötti kapcsolatra utalnak. Ez már a két ország földrajzi helyzetéből következik. Trumbits azt mondotta, hogy Fiume tekintetében köteleztük magunkat és Vállaltuk, hogy anyagilag támogatjuk. Kijelentem, hogy ilyen kötelezettséget nem vállaltunk és nincs is okunk, hogy vállaljunk. A ki santa ottal való kapcsolatról fölhozták, hogy az uj locarnói szerződés Csehországot és Lengyelországot a nyugati nagyhatal­mak felé utalja. Ezek az államok eltávolodnak Európában a kisáhtant többi tagjától, fn ellenkezőleg azt gondolom, hogy a locarnói szerződés * az emiitett államolr/jem . : > lo jválasz t^aj középeurőpától és a kisantant többi államától. Ellenkezőleg »a v'Ji biztonságban lévén fo §y a a locarnói szerződés ssehszlovákiának»Középeuropára irányuló érdfak­lodését és akcióképességét inkább növelheti] A gyengítheti. /Folytatása következik./ 4^ L-föU^l

Next

/
Oldalképek
Tartalom