Napi Hírek, 1925. november/1

1925-11-13 [0118]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel együtt a nemzetgyűlés mai ülésében^törvény­javaslatot nyújtott be »egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről", amely a valorizáció kérdésének végleges rendezésére van hivatva. A javaslat elsősorban arra törekszik, hogy a pénzérték csökkenésével kapcsolatban a biróságok kialakult gyakorlatát egységes szabályokba foglalja, a birói gyakorlatban észlelhető ingadozásokat és ellentétedet kiküszöbölje és ebben a tárgykörben a különben csak ho. szf szabb idő multán várható teljes jogbiztoas^get biztositsa. A jaVjs}a»iat a koronaértékben, valamint a koronaérték beho­zatala előtt forgalomban volt más pénznemben /pl. osztrák értékű forint/ meghatározott pénztartozásokra terjed ki, egyszóval azokra a pénztartozá zásokra, amelyeket magyar i&ronában lehet teljesíteni. Az átértékelés abban áll, hogy a pénztartozás összegét a korona értékének csókkenése folytán az eredeti összegnél magasabb összegre lehet fölemelni. Mint­hogy a pénz értékében 1924. július l-e óta nem^állott be lénye­ges változás, ilyen felemelésnek csak az ez előtt az időpont előtt ösz­szegszerüín meghatározott pénztartozások esetében van helye, A javaslat nem minden pénztartozásnál engedi meg az összeg nek a felemelését /átértekelését/, hanem részben a pénztartozások termé­szete ^szerint , részben pedig az adós személye szerint az átértékelés alól kivételeket tesz, A péaz-taxtozá s termé s jet e s zerint van, kizárva az átértéke­lésből a készpénzkölcsón tártozárég'a takarékbetét, a folyószámlaegyenleg, a váltón, csekken, kereskedelmi utalványon alapuló pénztartozás, a zálog­levélben,^ kötvényben, közforgalom tárgyául szolgáló értékpapírban, bár­mely értékpapír szelvényén alapuló pénztartozás, tehát a részvényest megillető osztalék is, a részvénytársaság fennállása alatt sorsolás ut­ján visszavásárolandó vasúti részvényen alapuló pénztartozás, a szövet­kezet tagját a szövetkezet nyereségéből megillető részesedés, a bizto­sítási szerződésen alapuló pénztartozás, kivéve az 1922. évi január 1. napját megelőzően időben kötött életbiztosítási szerződésen alapuló pénztartozásokat, amelyek átértékeléséről a törvényjavaslat külön^ren­delkezik. Az áértdkelésből te •mészetük szerint kizárt pénztartozásokat is át lehet értékelni aiakor, ha az adós fizetési kötelezettségének vétkes késedelemmel nem tesz eleget, A kölcsön, folyószámlaegyenlegen, váltón, csekken ^és kereskedelmi utalványon alapuló pénztartozást alckor is át lehet értékelni, ha az ilyen pénztartozás valami más átértékel­hető pénztartozás helyébe lépett a felek megállapodása értelmében. A készpénzkölcsón tartozást ezenfelül akkor is át lehet értékelni, ha a felek már előre mgy állapodtak meg, hogy a tartpzás összege a pmz értek­romlásához képest emelkedni fog.éi^S) Az adó^s.. személy őre jf^yelemmel j/ ann ak kizárva az ^átértéke­lésből az államnak es "a törvényhatóságnak magánjogi pénztartozásai, ezek között az államadóssági kötvényei* /háború előtti kölcsőnkötvények és hadikölcsön kötvények/, továbbá agyámp- nztárban kezelt pénzösszegek. Az állam és a törvényhatóság kártérítést is csak a kár okozása.kori ko­ronaösszegben fizethet és nincs helye annak, hogy a kártérités összeget a dolgok ertekváltozásához képest ennél magasabb összegben itéljefr meg. A magyar 'királyi posta pénztartozásai épen olyan terjedelemben^vannak az átértékelésből kizárva, mint az állam és a törvényhatóság pénztarto­zásai. A közforgalmú vasutaict terhelő pénztartozások közül csupán a fuvarozási ügyletből eredő pénztartozások vannak kizárva. A fuvarozási ügylet a gyors, teher és express-áru fuvarozást, valamint a személy­podgyász szállitást is jelenti, de nem jelenti a személyszállítást ésm^ igy az utasokat érő baleset tekintetében a vasutakra az eddigi jogszabá­lyok maradnak irányadók. • Az állammal, törvényhatósággal és a postával szemben is at lehet értékelni a kisajátításból, bérleti viszonyból eredő pénztar­tozásokat a magánjogi szolgál ti viszonyban állók nyugdiját, a baleseti kartéritést és az olyan pénztartozást, amelyet nemzetközi egyezmény foly­zán kell átértékelni. Az állam-és törvényhatósági üzemekkel szemben átértékelés-' nek általában helye van, csupán az ezeknél letett óvadékok, biztosíté­kok, bánatpénzek és hasonló természetű pénzösszegek vannak az átértéke-*­lésből kizárva. /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom