Napi Hírek, 1925. november/1
1925-11-13 [0118]
Biztositási végrehajtás elrendelésének az állam, az állam vállalatai és üzemei ellen nincsen helye. A javaslat ezután szabályozza az átértékelés módját, vagyid azt, hogy a pénztartozás összegét miképen kell a megengedett esetekben az eredeti összegnél magasabb összegben megállapítani. E tekintetben a javaslat elsősorban a felek megállapodásara utal, mert gyakran előfordul, hogy a felek már a szerződés megkötésekor számoltak azzal, hogy a pénz értéke csökkenni fog és megfelelően gondolkodtak^arről, hogy ebben az esetben a pénztartozás összege magyar koronában számitva emelkedjjek. Ha mégis az ilyen megállapodás a pénz értékének előre nem látott csökkenése folytc.n akár az adósra, akár a hitelezőre méltánytalan,^ a javaslat megengedi, hogy az átértékelés a megállapodásban szereplő mértéktói eltérően történjék. Ha az átértékelést megállapodás nem rendezi, az átértékelt összeget minden körülménynek a méltányosság szerint figyelembevételével a birőság határozza meg. A méltányosság a felek vagyo.ni helyzetének vizsgálatát teszi elsősorban szükségessé és a javaslat figyelemmel a békeszerződés nyomán bekövetkezett általános elszegényedésnek következményeire, hangsúlyozza, hogy főkép az adós vagyoni helyzetét kell figyelembe venni. Az átértékelésben irányadó szempontok közül kiemeli a javaslat a pénztartozás gazdasági céCjat, azt, hogy a felek mennyiben védekezhettek volna a pénz értékromlásénak következményeivel szemben, hogy az adós pénztartozásának összegét vagy ellenértékétjét tudta-e menteni és mennyiben gazdagodott az ügylet alapján, hogy végül a szerződéses viszonyban állók között a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aranya^ mennyiben állitható helyre. A javaslat az adós^terhére nagyobb mertekü felemelést enged olyankor, ha az adós vétkes késedelembe esett, ha a pénztartozás szándékosan elkövetett tiltott cselekményből ered, végül ha az adóst a pénz értékcsökkenéséből serami hátrány nem erte. Minden esetben ügyelni kell arra, hogy az átértékelés sem túlságosan kis mértékénél fogva a hitelezőnek, sem túlságosan nagy mértékénél fogva az adósnak vagyoni romlását ne idézze elő, A javaslat a gazdasági lehetetlenülésnek a bírói gyakorlatban kialakult jogtételeit is fölemeli. A javaslat átértékelési szabályai csupán a még fennálló vagyis a még meg nem fizetett pénztartozásokéra terjednek ki. Nem keljjnegszüntnek tekinteni az olyan pénztartozást, amelyet a hitelező csak Tentartással í'ogadptt el, .. A javaslat ezután a pénztartozások egyes^csoportjaival külön foglalkozik. Igy mindenek előtt a családi és öröklési jogon alapuló pénztartozások tekintetében hangsúlyozza a méltányosság teljes mértekbeni érvényesülésének szükségességét e pénztartozások alapjára figyelem mel ős a köteles résznek, valamint az ági vagyonnak és a közszerzemenynek természetbeni kiadását az eddiginél szélesebb körben engedi meg. A baleseti járadékok tekintetében a javaslat, hogy a 4^ ra " dékosokat a már megitélt járadék felerrdése iránti hosszadalmas pertől és az azzal járó bizonytalanságtól megóvja, az átértékelés mértékenek meghatározását rendeletre utalja. A rendelettel megállapítandó összeg erejéig a jogosult a régebben hozott itólet alapján minden ujabb biroi határozat nélkül végrehajtást kérhet. Ha a kötelezett a járadékot akar egyezség, akár birói Ítélet alapján az 1919. évi január l-e után egyszeri tökeszolgáltatással megváltotta, a jogosult újból kórheti a^járadék megállapítását, ha a tőke az átértékelt járadék összegéhez^ képest csekély, a jogosult szorult anyagi helyzetben van és az egyezséget a megkötésekor is fennforgó szorult helyzeten vagy a jogban tájékozatlansága folytán^kötötte. A javaslat a magánalkalmazottak nyugdijának átértékelésére ^háromféle módot ismer és pedig: A rendelettel átértékelést, az arányszám segélyével és végül a birói uton történő átértkkelést,
