Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-18 [0104]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egyes lapok híradása szori'nf; Oroszországból volt magyar hadifoglyok holnap délután érkeznek meg a Ke­lcti pályaudvarra. Illetékes, helyen megállapítják, hogy ^holnap egyáltalá­ban nem érkezik semmiféle hadifogolyszállítmány. A legutóbb kiadott fél­hivatalos közlés szerint a visszatérő hadifoglyokat előreláthatóan március 21.-én Szobon adják át. Hogy ez a szállitmány mikor . f érkezik Budapest­re, erre nézve kellő időben pontos közléssel fogják tájékoztatni a közön­séget. § /A választójogi bizottság első folytatása./ /Szily Tamás folytatás./ y J Nem adna másnak választójogot, csak .innák, akiről meg van győzódv.. hogy a magyar.állameszméhez hűséggel ragaszkodik és akinél meg vin a biz­tosítók arranézve, nogy ezt a fon .os közjogi funkciót szabadon gyakorolj ; hatja. Szerinte nem az a lényeges, hogy hány szavazó van, hanem az, hogy izok k ip janik választójogot, akik -azt megérdemlik. A vul -is z tó jog kiterjesztése szempon jábél nagyon fontosnak tartja a nők szavazati jogét. Azt az álláspon-..ot képviseli, hogy ma a nőknek nem adnak szavazati jogot. Nem hiszi ugyanis, ogy a nyolc­ezer nőből, akiknek ma szavazati jogot agarunk adni, tíz százalék kívánná a maga részére a szavazati jo 0 ot. AZOUKÍVÜI rámutat ar­ra, hogy a nők milyen nagy mértékben befolyásolhatók, l'zek után ttér a titkosság kérdésekre. Véleménye sz'erint a iit« kos választójognak semmi köze sincs a demokráciához. ± titkosságnál a felelősségérzet teljesen elesik. kií\ j ti a továbbiakban, nogy a lajstrumos választási rendszer egyike a legrosszabb választási.rendsr.: reknek, mert fek-ez megszünteti az összekötő eapcso^t a képviselő és Ver.-lete között, ^más- ||M ^íTészt átadja az ország ügyeinek- ve2:. ttsét • egy-egy pár tve.etőségnek. . • térve a választások tisztaságának kérdésére • kij elenti , hogy 'bármilyen eszközt és törvényhozási intézkedést szívesen elfogad, ameÍnyekkel a vá­lasztások teljes tisztaságát biztosítani lehet, A javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Szilagyi Lajos röviden kivan hozzászólni a javaslathoz. Meg vau kyi győződve arról, nogy az általa kifejtettek ugy sem^foguat. meghallgatás­ra találni, a hozandó határozatokat ugy sem lesz módjabarrheggátolni. Szóvá'teszi az 1922. évi választójogi bizottsági tárgyalásakat ós negem­liti, hogy akkor egészen más volt a helyzet a kormány és az ellenzék között, amennyiben 'a miniszterelnök neYVi helyezkedett, akkor a rideg elzárkózás álláspontjára. Akkor a miniszterelmök 7 ' ismerte az enged­mény szót, ma már hallani ; : em akar arról. Annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy a miniszterelnököt ebben a tekintetben egyedül és ki­zárólag^ szemeled okok vezetiki Sajnálatosnak tartja azt a körülményt, nogy a bizottsági tár­gyalásokat nem előzte meg egy partkozi konferencia, amelyen az ellenté­teket esetleg csökkenteni lehetett volna.. Emlékeztet arra, hogy 1922-ben a választójogi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával maga az akkori ele­adó, Karafiáth Jenő állapította meg, hogy az 1913. évi törvényjavaslat azért nem volt tartható, mert az ellenzék passzivitása idején jött létre. Nem tudja, hogy a miniszterelnök, alá akkor szintén ezen az állásponton volt, megmaradt-e továbbra is ezen az álláspontján. Ha nem, akkor azt kell * feltételeznie, hogy csak személyi okol: vagy a kényelemszeretet vezeti .a miniszterelnököt ebben a kérdésben. Szerinte _a kétkamarás rendszer hely­reállításáról addig beszélni telj.-sen illuzórikus, omi_ az államfő kér­dése nincsen véglegesen rendezve. A kétkamarás rendszerre az ország mai helyzetében szükség nincs. Emellett szól a takáreko ...á 0 r.- való t/L intet is./ -. A törvényjavaslatot három fo nézőpontéból bírálja meg. Ezeknek elseje a terűié;;i integritás kér e se, A törvényjava ­latot a legnagyobb mértékben .aggályosnak, a területi integritás 'sze~pon !­jábél egyenesen károsnál-: tartja. Veszélyesnek tartja ugyanis azt, hogy az ideiglenes határokon túllévő magyarok több joggal szelesebbre kiter­jesztett választójoggal rendjezzenek, mint- idebenn íz anyaországban. Ez pedig az ottélö magyarokra nem vonzélag, hanem tiszitolag fog hatni. [é£4 /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom