Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-28 [0104]

/A választójogi törvényjavaslat tárgyalásánál: III. folytatása./ /Bethlen István gróf miniszterclnöl: beszódc/ Az egyik előfeltétel az, ho. y az illető nép^egészséges^szociális rétegzettséggel birjon. Ahol mint Amerikában, a szociális eloszlás olyan, •iogy a polgári im^pKásibBK társadalomhoz számithatő rétegek túlnyomó nagy többségét képezik a lakosságnak, ott ezek az intézmények kifogástalanul működhetnek. Ott azonban, ahol a prolotarizált, a teljesen vagyontalan tömegek képezik többségét a. társadalomnak, mint Magyarországon , ott ŰZZOI.'M a kérdéssel igen óvatosan kell bánni. A választójogi törvényjavaslathoz oso .olt VIII,melléklet számokkal mutatja, hogy Magyarországon oz irni-' olvasni tudó, 24 éven fölüli férfiak közül a polgársághoz ±rirten»hxMmxía£ü Éf tartozik 956.000 fő, a munkássághoz pedig 980.000. Ez annyit jelent, hogy Magyarországon a polgárság kisebbségben van azokkal a Jriiq^aHnk^tömegekkel szemben, amelyek úgyszólván semmivel som birnak és ha az altalán.03 titkos választójogot hozzuk bo Magyarországon, akkor nem o polgárság, hanem a munkásság fog uralkodni. Ha a munkásság hazafias alapon all, ha -'.cl- , lo kulturfokkal bir, ezt a föladatot toljesitheti. Magyarországon, azonban a munkásság évtizedes agitáció folytán, moly a marxismus jegyében folyt le, a nemzoti ideáloktól teljesen elidegenedett!; a mezőgazdasági proletariátus pedig annyira a helyi érdeket látva csak és aránylag oly alacsony fokánáll a kultúrának, hogy nem képes felismerni a valódi nemzoti-érdo*- .a keket. A második előfeltétel, amely a legáltalánosabb választójog létositéséhoz szükséges, az erkölcsi kultúra. Erre nagyobb 3ulyt helyez, mint a szellemi x^dtíben kultúrára. Azokban az államokban, ahol egészséges % , közfelfogás uralkodik, a közéletnek tradiciékbon gyökerező crés támaszai vannak, ahol olyan nagy a felelősség érzet a polgárok lelkében a közzel szemben mint például Angliában, ott még egy aránylag osckélyebb szellemei kultúra mellett is jól funkcionálhat az általános választójog. Ott azonban, ahol nagy ellentétek vannak a társadalomban, ahol a nemzoti érdekek' fölé helyezik a polgárok saját érdekeiket, ott igen avatásnak kell lenni*' Magyarországon még nagy számmal vannak olyan polgárok., sőt társadalmi osztályok, akik és amelyek nem birnak még kellő Ítélőképességgel, nem tudják mcgitélni, hogy egyos jelszavak, ha valóra'váltatnak, azok saját osztályerdekük szempontjából hasznosok-c vagy nem. Meg inkább aaösi messze állanak attól, hogy képesek legyenek mogitelni, hogy azok valóra válása nom a saját osztályérdekek, liánom oz általános nemzeti érdek szempontj&bél kivánatosak-c vagy ncu, A magyar sajtónak tekintélyes része az erkölcsi kultúrának nem a meggyökereztetésére, nem annak bcosülottel való fejlesztésére, hanem clhomalyosítására törekszik. Nap-nap után tapasztalhatjuk, hogy ajclszavakat egyoldalú módon élezik ki,'gyakran a nemzeti érdekek rovására is. Imikor tehát még cz intelligens osztályok keveset tettek a felnőttek oktatása érdekében, keveset tett a magyar állam, a magyar társadalom abban az irányban, hogy az emberokben a közérdekű kérdésekkel szemben a helyes Ítélőképességet kifejlessze, félős, hogy 3zélső jelszavak a nép szempontjából io káros irányok fognak elsősorban meghallgatásra találni . Az általános titkos választójog helyes működésének harmadik olőfcltételo minden országban, hgy annak bizonyos tradiciéi legyenek és hogy az fokozatos fejlődés révén jusson ^rvényro* /Folytatása kövotkozik./