Napi Hírek, 1925. március/2
1925-03-28 [0104]
/A tálasztójogi törvényjavaslat tárgyalásának IV.folytatása/ /Bethlen István gróf beszéde./ Olyan állcm, • \ aho^. a választok azáma még csak neu régen is mindössze 30-40 százalékát tetto ki az összlakosságnak, nen térhet át egyik napról a násikra a legáltalánosabb választójogra, uort olyan tömogoket vetne be a közélet i ránvi tá.sábq 4 _ nnod-ygd: <s.onnif^ln tradicióval ebből í szcupontból rwmkt'timk, <3»űdif ele" orientáció vallás igen könnyen lelkiismeretlen enberek közébe kartju&otncfc» ~ r . Ezután röviden ismerteti a z utol3Ó évtizedekben létcsitett választójog jogcimeinok fejlődését. Megállapítja, hogy ez a fejlődés sajnos, csak papirosfojlődés, nert ezekből a törvényekből vájni kevés ment át az életbe, - sen az 19Í3-as, sen az 1917-18.avi reform,csupán az a választójogi rendelet, auelyet 1919-ben a Friodrich-koruány létcsitett.™ Bövidon isnertoti az 1913-as Tisza-féle választójogot, azután az 191C.évi választójogot. Megállapítja, hogy a nos tani javaslat az 1918-assal szénben is lényeges haladást jelent, - a hat . • " eleui helyett a négy clcui elvégzését állitotta oda, cint értelni cenzust - és hogy az egyéb irni— olvasni tudókat'neu vették ybo olyan mcllékqualifikációk rendjén, nint ahq,gy azt egyesek jónak látt'ák volna, ennek oka az, hogy az 1918,évi törvényben a uellékcenzu3ok azért vétettek be, uort a hat elemi cenzusa igen 'szül: volt; ezenfelül na Magyarországon a négy elcnit végzettek és az j 'egyéb imi-olvasni tudók közötti differencia mindössze 167.000 főt teszt ' ki, akik közül már i_jon 3okan régi jogon szerepelnek a választói listában. ITem .* r ". tartja elfogadhatónak azt az inditványp, hogy tisztán az irástolvasást tegyék qualiíikácionális feltétellé, nert oz igen labili3. Ezután áttér a nők választójogának kérdésére. Isnertoti a Vá— zsonyi-féle javaslat&fo vonatkpzó rendelkezéseit és kimutatja, hogy mig'J a Váz3onyi-féle javaslat szerint uindöseze 265,0C0 nő jutott volna választójoghoz, addig-a jelenlegi választójogi javaslat 917.000 nőt ruház fel választójoggal. Áttér ezek után a titkosság kérdeséra. Hangsúlyozza, hogy ez a kérdés^teoroticc ne. is vitatható. Felfogása szerint egyedül a . nyilt szavazás a helyes. A választójog nen magánjog,hanem közjog, és minden• közjog gyakorlásáéit mindenki felelősséggel tartozik a közzel szemben. Ha valaki jogot gyakorol a köz nevében és pc^.ig azért, hogy a köz javára szolgáljon azzal, azt mindig nyilvánosság olőtt kell tenni, uort hiszen felelősségnek tartozik a köznek abból a szempontból, hogy mikőpen élt ezzel a jogával. Az egész közélot a nyilvánosság jegyében folytk le és igy szü!:ségc3, hogy mindenki férfiasan leérjen a köz elé állani és meg- . mondani a vaga véleményét. Ha a nyilt szavazás ellen felhozhatók érvek, ezek nai a kérdés elvi alapján hozható!: fel, hanem a praktikusság szempontjából. Felhoztál: a nyilt szavazás ellen azt az ervet, - és cz elől ő sem^zarkózik. el, - hogy a nyilt szavazás alkalmat ad a függő viszonyban levó "• ' emberekkel szemben presszió gyakorlására, ami az ő akaratukat illózióriussá teszi. A választójogot a praktikum szempontjából két irányban kell megvédeni. Egyfelől a felülről jövő presszió ellen, a kormányok pressziójavai szemben, a gazdasági függés3el szemben, de meg kell védeni /az alulról jövő terrorral szemben is, az izgatással és a de- k| magogiaval szemben is, ami olyan formában tudja befolyásolni a polgárokat,-1 amoly kozcl jár ahhoz,a presszióhoz, amelyet a kormány fejthet ki. Felsorolja azokat a praktikus indokokat, amelyek a titkos sza- • ;|| vázas elxon szólana!:. A titkos szavazás scma.i védelmet sem jelent a prceszióval szemben ott, ahol a közéletben nincs meg az akarat, hogy a választás titkosságát respektálják. Ahol a nep széles rétegei, és különösen az intelligencia egy túlzott dcmokráciátel félti a nemzetet, ott ^íiaba való a titkosság törvénybe iktatása, mert azt nem fogják respektálja. A vesztegetés a titkos szavazásnál nem szűnik meg, csak más alakot nyer. Franciaorszagban a képviselők nem egyeseknek adnak pénzt, hanem a aozsegekbon levo egyesületeknek . és szervezőteknek adnak ajándékokat abban az esetbon, ha a többséget elnyerték, Nem lehet a titkos szavazást törvénybe iktatni, amikor előre lehet tudni, hogy a titkosságot meg akarja., sérteni. , Erkölcstelennek tartja a titkos szavazást ott, ahol nincs biztositva az, hogy a társadalom egyöntetűen azon az állásponton von, nogy a titkosság teljes boosülctősséggel megóvással:. /Foly tatása köv et!: ez ik. /
